Illatokkal az emlékek nyomában

2019.09.25. 13:37

Egy-egy meghitten ismerős illat akár félévszázados, gyermekkori emlékeket is képes felidézni. A szaglóérzék és a memória közötti – teljesen még fel nem tárt – kapcsolatra utal, hogy kutatások szerint a szaglóképesség romlása minden egyéb tünetnél előbb jelezheti a fenyegető memóriazavarokat, valamely demenciát okozó betegség fokozott kockázatát.

illatok_emlekek.jpg

Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényében egy teába mártott sütemény illata egész időutazást indít el az író gondolataiban, sok évvel ezelőtti, elfelejtett emlékeket elevenít fel.  Hasonlót bárki tapasztalhat, amikor egy olyan illat csapja meg az orrát, amelyhez valamilyen gyermekkori emléke kötődik, legyen az parfüm, virág vagy étel-ital illata. Szaglóérzékünk segítségével azonban nemcsak kedves, nosztalgikus emlékek idéződhetnek fel, hanem nagyon kellemetlen, negatív élmények, az életünket nyomasztó traumák is.

A kérdésre, hogy egyes szagok miért idéznek fel élénk emlékeket, a válasz az agyunk működésében, anatómiájában kereshető.

A szaglás folyamata

Az emberi szaglóhám érzékhámsejtjei, az ún. szaglópálcák az orrnyálkahártyán, az orrüreg felső részében találhatók, ezek érzékelik a nyálkahártya felületén filmszerűen elhelyezkedő alvadt folyadékban feloldódó szaganyagokat. A szaglóhámról érkező ingerületet a szaglósejtek nyúlványai vezetik a szaglóközpont, a szaglógumó, illetve innen a szaglókéreg felé.

A szaglóközpont a nagyagyvelő egyik legősibb részében, a limbikus rendszerben helyezkedik el, ami a kérgestestet, valamint az agyféltekék és az agytörzs kapcsolódási területét veszi körül. A szagingerület innen nemcsak a szaglókéregbe, hanem más funkciókért felelős területekre is eljut, ezzel magyarázható, hogy egyes szagok élettani hatást is kiválthatnak, jót és rosszat is, például étvágyat fokoznak, vagy éppen rosszullétet okoznak.

Szaglás és memória: szomszédos agyi területek

A szaglógumó a limbikus rendszerben, a hippocampus és az amygdala szomszédságában helyezkedik el, vagyis az emlékezés és az érzelmek, hangulat, motiváció feldolgozásában fontos területek vannak a közelében. A limbikus rendszer szoros kapcsolatban van a hormonális rendszer idegi szabályozásáért felelős hypothalamussal is, ami magyarázhatja azt, hogy a szagok tudat alatt hogyan hatnak a viselkedésre. A szagingerületek a limbikus rendszeren túl eljutnak az agy elsődleges érzékelő központjába, a thalamusba, illetve az érzékelés nagyagyi központjába, a nagyagy homloki, frontális lebenyébe is, ahol összekapcsolódhatnak a többi érzékszervből érkező ingerületekkel. A látás, hallás, tapintás érzékszerveiből érkező ingerületek nem haladnak át a limbikus területen, kutatók szerint ez is magyarázhatja a szaglóérzékelés különleges sajátosságát, a többi érzékszervnél erősebb  érzelmeket kiváltó illetve emlékeket idéző hatását.

Érzelmek és emlékek az illatok nyomán

Az illatok nemcsak hatásosabban idézik fel az emlékeket a hangoknál és képeknél, hanem megfigyelték, hogy a segítségükkel sokkal korábbi életszakaszhoz kapcsolódó emlékek is felelevenedhetnek. A különbség akár tíz év is lehet, a szagemlékek a tízéves életkor előtti élményeket is felidézhetik, míg a képi és a hangemlékek inkább csak a tizenéves korig „visznek vissza” az időben. Megfigyelték a kutatók azt is, hogy az azonos illat részletgazdagabban hozta vissza az adott emléket, mint például annak neve vagy egy hozzá kapcsolódó vizuális élmény.

A szagemlékek traumákat is felidézhetnek, negatív érzelmeket, így szorongást, félelmet, akár szomatikus tüneteket, émelygést, hányingert, pánikrohamot is kiválthatnak. Ez az összefüggés poszttraumás stressz esetén különösen fontos lehet.

A térbeli tájékozódást is befolyásolja a szaglóérzék

Az állati viselkedés kutatói azt feltételezik, hogy a szaglásnak az állatok térbeli tájékozódásánál, térbeli memóriánál volt szerepe, ezért fejlődött ki az evolúció során. Új kutatások, MRI képalkotó vizsgálatok is megerősítették, hogy a szaglás és térbeli tájékozódás összefügg, az ezekért felelős agyterületek (az agy mediális orbitofrontális kortex területén) szoros kapcsolatban állnak. Annak a betegnek, akinél agyvérzés vagy más ok miatt ez az agyi terület sérült, mind a térbeli tájékozódás képessége, mind a szagok felismerése romlott.

szaglas_memoria.jpg

A szaglás elvesztése betegségek és memóriazavar jele is lehet

Bár a többi érzékszervnél kisebb mértékben, de az idősödéssel párhuzamosan a szaglás képessége is csökken. Ha azonban a szagérzékelés illetve a szagok felismerésének képessége jelentősen romlik, arra fel kell figyelni, mert több betegség, köztük az érrendszeri problémák egyik legelső jele is lehet. A szaglóképesség vizsgálata akár neurológiai diagnosztikai eszköz is lehet, jelezheti több, demenciához vezető kór (például Alzheimer- vagy Parkinson kór) kezdetét illetve fokozott kockázatát, még abban a fázisban, amikor a mentális zavarnak, szellemi hanyatlásnak más tünete még nem jelentkezik. Bár ezek a betegségek jelenleg még nem gyógyíthatók, időbeni felismeréssel, gyógyszeres kezeléssel és megfelelő életmóddal a mentális képességek romlása jelentősen lassítható, a beteg állapota jó szinten stagnálhat. Így nagy jelentősége van a diagnózis minél korábbi felállításának, amiben a szaglási tesztek is segíthetnek.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Háttér:

https://www.psychologytoday.com/us/blog/brain-babble/201501/smells-ring-bells-how-smell-triggers-memories-and-emotions

https://www.felejtek.hu/cikk/459/a-demeniarol/rutin-szaglasteszt-fedheti-fel-a-demenciat.html

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.