4 érv a mediterrán diéta mellett

2015.10.08. 09:35

Hal, szárnyasok, sajtok, friss zöldségek, déli gyümölcsök, gabonaféleségek, olívaolajjal készítve, egy pohár könnyű vörösborral leöblítve: ugye, nem is tűnik nehezen betartható diétának? Érdemes megpróbálkoznunk vele, hiszen szakértők szerint a Földközi-tenger partvidékén élők étkezési szokásai a legegészségesebbek. Egyre több betegségről derül ki, hogy a mediterrán étrenddel hozzájárulhatunk a megelőzéséhez.

dreamstime_s_41488753.jpg

A Földközi-tenger partvidékén, különösen a görög, az olasz és a spanyol területeken jellemző az a gasztronómia, amelyet összefoglalóan mediterrán étrendnek nevezünk. Bár a turizmussal együtt a nyugati szokások terjednek itt is, de ma is megfigyelhető, hogy a hagyományos étrend ezeken a területeken kevés húst, sok hüvelyest (babot, borsót, csicseriborsót, lencsét), gyümölcsöt, csonthéjasokat, magokat, gabonát, zöldséget, sovány tejterméket, olívaolajat és halat tartalmaz, és jellemző a gyümölcs- és a vörösbor kedvelése is. Azok számára, akiknek az ilyen fogások íze nem lenne önmagában is elég meggyőző, néhány plusz érvet is összegyűjtöttünk a mediterrán konyha mellett!

Értisztító, szívbarát

Régóta ismert az a megfigyelés, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakói körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint Európa vagy Ázsia más területein. Több kutatás is igazolta a mediterrán táplálkozás érvédő, szívbarát voltát, kimutatták koleszterinszint-csökkentő, értisztító, a plakkok képződését megelőző, valamint a vércukorszint, a vérnyomás és a testtömeg normális szinten tartásában érezhető hatását is.

Egy hosszabb, követéses vizsgálat szerint a mediterrán étrendet követők között kilenc százalékkal kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás, mint azok esetében, akik nem változtattak az étkezési szokásaikon. Egy amerikai vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy még egy lezajlott érkatasztrófa után is érdemes áttérni a görögös étkezésre, mert az csökkenti az újbóli szívroham és az agyvérzés kockázatát is. Infarktuson átesett betegek egy csoportját zsírszegény, másik csoportot mediterrán diétára fogták, a többieket pedig a hagyományos, kórházi ellátást kapták. Az eredmények szerint a zsírszegény és a mediterrán diéta követőinek 83 százaléka úszta meg újabb problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53 százaléka.

A memóriát serkenti, szinten tartja

A mediterrán étrend a legjobb választás a szív egészsége szempontjából, de ami jó a szívnek, az jó az agynak is: a következetesen mediterrán módra étkezők között 13 százalékkal alacsonyabb volt az időskori demencia, a Parkinson- és az Alzheimer-kór előfordulása. Így ez az étrend hozzásegíthet időskorban is az agy teljesítményének, a memória szintjének minél további megőrzéséhez. Ezt a hatást elsősorban az étrend zsírszegénységének, a zöldségekben, gyümölcsökben lévő antioxidánsoknak illetve a halhúsban, a diófélékben és az olívaolajban lévő összetevők jótékony hatásának tulajdonítják.

Segít fogyni és megőrizni a normál testsúlyt

Bár azt nem lehet ráfogni a déli tájak lakóira, hogy hajlamosak lennének az önsanyargatásra, de a mediterrán étrend mégis hatékony segítség az egészséges testsúly visszanyerésében illetve megőrzésében is. Ez nem fogyókúra, inkább életmódváltás, így természetesen gyors súlycsökkenés sem várható tőle, de a lassabban elért eredmény biztosabban megőrizhető, az ilyen módon leadott kilók nem térnek vissza. Akinek súlycsökkenésre van szüksége, az egyen naponta legalább öt adagnyi zöldséget és gyümölcsöt, fogyasszon lehetőleg teljes kiőrlésű gabonakészítményt, pékárút és tésztát, sok halat, sovány szárnyas húst. Az öt adag zöldség-gyümölcstől sem kell megijedni, hiszen a fő étkezéseken kívül is sok minden belefér: a reggeli narancslé, a napközben elfogyasztott egy-egy alma, narancs, az ebédet kísérő saláta, uborka, paradicsom, az esti egy pohár könnyű vörösbor mellé elrágcsált pár szem mandula, mogyoró, dió, pisztácia.

Más súlyos betegségektől is véd

Spanyol kutatók arra világítottak rá, hogy a mediterrán étrend következetes alkalmazása mellett kisebb a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Kimutathatóan csökkenti a daganatos betegségek kockázatát: hat százalékkal kevesebb rosszindulatú daganat alakul ki mellette. Így például megállapították, hogy a mediterrán étrendet követő spanyol nők az emlőráknak 68 százalékkal kisebb kockázatának vannak kitéve, mint a szokványosan étkezők. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy antioxidánsokban, például C- és E-vitaminban és festékanyagokban, flavonoidokban gazdag ez az étrend. A hüvelyes zöldségek, a kalciumban gazdag halak, tenger gyümölcsei és a sajtok, tejtermékek fogyasztása segít a csontritkulás megelőzésében is. Az pedig már a bónusz, hogy szakértők szerint a merevedési gondoknak is remek ellenszere ez az étrend, a sok hal, saláta és az olívaolaj érvédő hatása, vitamin- és tápanyagtartalma miatt.

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mismásológép 2015.10.09. 03:21:02

A magyarban a diéta valami speciális étrendet jelent betegség vagy fogyókúra miatt.

Ez nem olyan, ezért magyarul úgy mondják: mediterrán étrend.

Ami a fogyókúrás részét illeti: baromság. Ott is legalább annyi kövér embert látni, mint nálunk.

A plakk inkább a fogakon képződött lerakódás a magyarban. A máshol képződött meg simán csak lerakódás.

KK69 2015.10.09. 08:17:58

mismásológép: Kifelejtetted, hogy a déligyümölcsöt egybeírjuk. Jaj, engem is annyira zavar a magyartalan szóhasználat! Meg az angol tükörfordítása (más cikkekben), mint pl. "Mi is szerettük ezt a kiállítást", vagy "Azt gondolja, hogy ... ... ? Gondolja újra!"

Ja, és pékáru, rövid u-val. Azonkívül sose hallottam, hogy az olajos magvak zöldség-gyümölcsnek számítanának.

Lehet, hogy van még, nem olvastam végig a cikket, mert egy idő után láttam, hogy nem mond újat. (Kivéve, hogy a mogyoró gyümölcs.)