Mítosz vagy orvostudomány: tényleg egészséges a nevetés?

2015.03.03. 15:46

A felsőtest remeg, könnyezünk, az élet könnyűnek tűnik: a nevetés elűzi a sötét gondolatokat. De vajon ez valóban befolyásolja az egészségünket, tényleg kimondható, hogy a vidám emberek ritkábban betegszenek meg?

mar3-1930.jpg

A nevetés kutatása a szó legszorosabb értelmében egy jóízű nevetéssel kezdődött. A hatvanas években az amerikai William Finley Fry szívesen nézte a Stan és Pan sorozat epizódjait, ekkor lett először kíváncsi arra, hogy mi történik a testében nevetés közben. A kísérlet során a pszichiáter nézte azt a jelenetet, amelyben a két komikus egy zongorát tol felfelé a hegyen, közben pedig egy kanülön keresztül rövid időközönként vért vettek tőle, annak elemzéséből következtettek a szervezetében végbemenő reakciókra. A nevetéskutatás, a gelotológia megalapítójának tartott Fry 2014. májusában halt meg. A nevéhez fűződő „Stan és Pan kísérlet” során azt tapasztalták, hogy a nevetés alkalmával megnövekszik a vérben a fehérvérsejtek egyik fajtájának, a természetes ölősejteknek a száma. Ezek igyekeznek elpusztítani azokat a sejteket, amelyeket valamilyen kórokozó, például vírus támadt meg. A tudósok számára már bizonyított tény, hogy a nevetés során sokféle immunsejt válik aktívvá, így még inkább valószínűsíthető, hogy a nevetés valóban véd bizonyos fokig a betegségektől.

A több nem mindig jobb
A köztudatban is az terjedt el, hogy a nevetés védi az immunrendszert, ám vannak olyan szakemberek is -  például a grazi Egyetemi Pszichológiai Intézet munkatársai -, akik szerint mindezt azonban  a kísérletek nem igazolják egyértelműen, kevéssé valószínű, hogy a nevetés során lezajlódó kisebb, átmeneti változások hosszú távra kihatnának az egészségre. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az immunsejtek hatékonysága, kölcsönhatása, aktivitása döntőbb, mint a puszta számuk, ráadásul az immunsejtek túlzott reakciója akár (autoimmun) betegséget vagy allergiát is okozhat.

Nevetőgörcs helyett: derűs természet
Azonban az immunrendszer korántsem az egyetlen területe a szervezetnek, amelyre hat a nevetés. A szív gyorsabban ver, a test stresszhormonokat termel, a légzésszám emelkedik, mélyebbeket lélegzünk, így több oxigént veszünk fel. Az amerikai Maryland Egyetem kutatói a nevetés szívre tett hatását vizsgálták, hogy igazolják, védhet-e a szívroham ellen. A vizsgálatba háromszáz embert vontak be, két csoportba: az egyikbe azok kerültek, akiknek már volt szívinfarktusa vagy más szívbetegsége, a másikba pedig az egészségesek. Róluk az derült ki, hogy gyakrabban nevettek a hétköznapi szituációkban, mint a diagnosztizált szívbetegek. A pozitív hatások mögött nemcsak a nevetés, hanem egy lazább, derűsebb életfelfogás, hatékonyabb stresszkezelés is állhat.

Még nem tudjuk, hogy védi-e a szívet a nevetés, az viszont biztos, hogy a stressz megtámadja az erek védőrétegét, amely az erek károsodásához, gyulladásához, végső soron akár szívinfaktushoz is vezethet.

Egy 1991-es kísérlet is igazolta, hogy egy alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel védelmet nyújt a betegségektől. A kutatók 400 embert kérdeztek ki stresszkezelési technikáikról, végül kapcsolatba hozták őket rhinovírussal, vagyis az egyik „náthavírussal”. Azt tapasztalták, hogy azok, akik görcsösebben kezelték a stresszt, gyakrabban megbetegedtek, míg a stresszt hatékonyabban kezelők immunrendszere hatékonyabban védekezett  a vírusfertőzés ellen is.

Nevesd ki a fájdalmat!
A nevetésnek még egy említésre méltó hatását találták kutatók: nevetés közben egy rövid időre ahhoz hasonló extrém, euforikus, mámoros állapotba kerülünk, mint szex vagy kábítószerhasználat után. Ez a legtöbb, ami a nevetésről elmondható, többet ne tulajdonítsunk neki. Egy norvég kutatás annak is utánajárt, hogy vajon egészségesebbek-e azok az emberek, akik a humorral keresik a kenyerüket, és sajnos, nem így találták.

Mindezek ellenére a nevetésnek, mint terápiának van valamelyes létjogosultsága, még ha csak indirekt módon is. Leginkább a fájdalomkezelésben mutatható ez ki.  Egy amerikai kísérletben frissen operált betegeknek vidám videókat vetítettek, a kontrollcsoportnak komolyabb témájú filmeket - az eredmény szerint azoknak, akik vicces filmeket nézhettek, kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük. Ennek egyszerű magyarázata van: az emberek a fájdalmat intenzívebben élik át, ha éppen pszichikailag terheltek, félnek, szoronganak valamitől, vagy éppen a betegségükre figyelnek.  Ennek megfelelően segíthet a figyelmük elterelése. A humor oldja a feszültséget, lehetővé teszi, hogy átmenetileg elfelejtsék a betegek a fájdalmaikat és a félelmeiket. Ezt az elvet használják az ismert orvosbohócok is, mert tudják, hogy a jó kedélynek alapvető hatása van az immunműködésre és ez pl. kritikus állapotú betegek esetében fontos terápiás hatással is bírhat.

Vagyis, még ha szívesen hinnénk is el, akkor sem hat a nevetés egyedüli gyógyszerként. Azonban egy kedélyes, vidámságra hajlamos, stresszel szemben ellenállóbb életforma sokat segíthet. Egy kiadós nevetés ellen sincs senkinek kifogása, Stan és Pan is jöhet, legfeljebb egy alapos izomlázat kockáztatunk vele a hasizmainkban.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.