Téli étkek, egészségesebben

2014.12.23. 12:05

A téli időjárás, a nyirkos hideg, a fényhiány, a ködös, lehangoló szürkeség, a gyakori légúti fertőzések és a tél többi kellemetlen velejárói  testileg-lelkileg hatnak ránk. Ilyenkor hajlamosabbak vagyunk kevesebbet mozogni, viszont  többet enni, „fűtésként”, illetve már csak vigasztalásul is. A friss zöldségfélék, gyümölcsök választéka szűkebb, pedig a szervezetünknek, ha lehet, még nagyobb szüksége van vitaminpótlásra.

food.jpg

A ma is általános étkezési szokások sokat őriznek a népi és vallási hagyományokból, a többszáz éves paraszti életmód elemeiből. Így télen táplálóbb, zsírosabb ételeket fogyasztunk. Ezek többletenergiája a hagyományos életmód idején nyilván kellett a szabadban, hidegben végzett fizikai munkákhoz, például favágáshoz, fűrészeléshez, takarmányhordáshoz. Hozzájárult az energiadúsabb téli táplálkozáshoz az is, hogy a hidegben tovább elállt a hús, ezért a fagyasztók megjelenése előtt a tél volt a disznóvágások időszaka. A legjobban eltartható, „télálló” zöldségfélék pedig a káposzta, a krumpli, a száraz hüvelyesek voltak, így  elsősorban ezekből kellett gazdálkodni. Napjainkra azonban változott az életmód, így ezeket a beidegződéseket nem árt felülvizsgálnunk. Például a jól fűtött lakásokban, munkahelyeken dolgozva nincs szükség többletenergia bevitelére, így ez könnyen plusz kilókhoz vezet. Az is ismert tény, hogy a modern ember, különösen télen jóval kevesebbet mozog, mint egy-két századdal korábban élt ősei. Pedig a sétáról, a futásról, téli sportokról nem kell lemondani, nem is beszélve a mozgásstúdiók, edzőtermek, uszodák kínálatáról.
Nincs semmi ok arra sem, hogy ragaszkodjunk a „téli” alapanyagokhoz, a bab-káposzta-krumpli hármashoz, a szalonna-kolbász-füstöltféleségekhez, hiszen ma rendelkezésünkre áll gyakorlatilag bármilyen friss, vagy fagyasztott termék, így télen sem kell lemondani például a zöldborsóról, vagy a leveles zöldségekről, sóskáról, spenótról sem, és ma a rántani való csirke vagy a bárány sem csak tavasszal kerülhet az asztalra.

Nem minden az, aminek látszik
Meggondolandó azonban, mennyire érdemes a téli hónapokban olyan zöldségeket, gyümölcsöket vásárolni, amelyeknek a mi éghajlati körülményeink között nincs ilyenkor szezonja.Télen is sok boltban megtalálható a paradicsom, paprika, de akár a földieper vagy dinnye is. Nemcsak az a baj, hogy ilyenkor elég borsos az áruk, hanem az is, hogy melegházakból vagy távoli tájakról származnak, így többségük az egészséges beltartalom kialakulásához szükséges természetes napfényt nélkülözve, hűtőházakban, hűtőkamionokban érik be. Ezeknél sokkal értékesebb alapanyagokat találhatunk a piacokon vagy a hűtőpultok kínálatában.

Piaci séta
A természetgyógyászok és az életmódreformerek általános jó tanácsa: legjobb olyan termékeket választani, ami a közelben termett, vagyis az értékeit nem pusztítja, az árát nem emeli a hosszas hűtés, utaztatás. Egyáltalán nem szegényesek a téli piacok sem! A méltatlanul mellőzött, hazai alma négy-öt fajtája többnyire jó áron, egész télen hozzáférhető, és van igazság abban, hogy „naponta egy alma, az orvost távol tartja”. Többféle sütőtök kapható, mind olcsó, egészséges vitaminbomba, elkészíthető sütve, főzve, krémlevesnek, pürének, süteménybe. A nálunk szinte teljesen elfelejtett köles, zab mellett a hagymaféléket tartják „fűtő” hatásúnak. Aki nem bírja az erősebb vöröshagymát, választhat a póré, a lila, fehér, a gyöngy stb. fajtákból, és érdemes kipróbálni levesnek, ropogósra sütve,  kirántva, azt pedig egyre többen ismerik fel, hogy a fokhagyma mennyivel értékesebb csupán egy aromás fűszernél. Felfedezésre érdemes a cékla, a jégcsap- és a fekete retek is, antioxidáns összetevőivel.
It az ideje az aszalt gyümölcsöknek, a gesztenyének, a csonthéjasoknak, amilyen a dió, mogyoró, mandula, pisztácia, az egészséges magoknak, a napraforgónak, tökmagnak is. Ezek kalóriatartalma magas, ezért mértéktelenül ne fogyasszuk, de ezek a legjobb nassolnivalók, mivel sokféle A-, B-, C-, E-vitamint, ásványi anyagokat, például kalciumot, magnéziumot, egészséges olajokat tartalmaznak.

A töltött káposzta egészséges!
A téli menü közkedvelt ételét legendásan egészségtelennek tartják. Pedig valójában minden az elkészítés módján, az arányokon múlik, az alkotóelemeit tekintve ideális táplálék. Megtalálható benne  az energiát biztosító, értékes összetevőket, például B-vitamint is tartalmazó szénhidrát (a töltelékben lévő árpagyöngy vagy rizs), fehérje (darált húsként, jól emészthető formában) és zsír, valamint a szükséges rostot szolgáltató, vitaminbombának számító savanyú káposzta. Utóbbit az ókorban isteni erővel bíró gyógyszernek tartották, és tényleg tele van C-, E- és K-vitaminnal. Tartalmaz magnéziumot, folsavat, ként, klórt, jódot és tiamint. Antioxidáns tartalma immunvédő hatású, segíti az emésztést, a fogyást és védi a bélrendszert, méregtelenít, nyugtatja az idegeket, jótékonyan hat a vércukor- és koleszterinszintre.
A töltött káposzta tetejére locsolt tejföl A-vitamint tartalmaz, lehet mellé teljes kiőrlésű (B- vitaminban, rostokban gazdag) kenyeret is fogyasztani, vagyis, ha kevés zsírral, sovány hússal és arányaiban kevesebb töltelékkel, nagyobb mennyiségű káposztával készül és a szalonna-, kolbász- és füstölt húsdarabokat mellőzzük belőle, ez egy nagyon egészséges fogás lehet!

Vitaminok téli forrásai
A déligyümölcsök, a kivi, a mandarin, a narancs, a grapefruit köztudottan remek C-vitamin források, amire télen különösen nagy szüksége van a szervezetünknek a meghűléses, légúti betegségek megelőzésére és az immunrendszer támogatására. Még jobb, ha a hűtőlánc kikerülésével, hazai forrásból biztosítjuk: a homoktövis, a csipkebogyó, a petrezselyem, a nyers és savanyított káposzta, a kel, a brokkoli, karfiol, karalábé, a fekete retek, a cékla, a burgonya, a csicsóka, a répafélék például különösen gazdag forrásai.
Egészségmegőrző téli csemege a mézzel és citromlével meglocsolt reszelt alma vagy nyers sárgarépa.  Utóbbi remek A-, B-, C-, E- és K vitamin- és ásványianyag-forrás, valamint magas a béta-karotin tartalma, aminek köszönhetően a látást és a bőrregenerálódást segíti.
Télen kevesebbet vagyunk a szabadban, kevesebbet süt a nap, ezért a D-vitamin pótlására is hangsúlyt kell fordítani. Már csak azért is, mert a D-vitamin hiányának nemcsak a csontritkulás  kialakulásában van szerepe, hanem más betegségekben, például a népbetegségnek számító szív és érrendszeri problémák kialakulásában is. Szervezetünk a D-vitamint a napfény hatására maga állítja elő, ezért tanácsos jó időben valamennyit télen is a szabadban tartózkodni. Fontos D-vitamin forrás a gomba, a kakaó, a tej és a tejtermékek, a hal, valamint a tojás is.

Ne csak együnk, igyunk is!
Télen általában kevesebb folyadékot fogyasztunk, de jó tudni, hogy a szervezetünknek 1,5 - 2 liternyi folyadékra a hidegben is szüksége van. Ennek forrása lehet tea, ásványvíz, gyümölcslé, leves, tej, és adott esetben finom és egészséges fűszerekkel ízesített forralt bor, boros tea is. Az alkoholos italokkal nem árt vigyázni: a közhiedelem ellenére az alkohol nem véd a hideg ellen, viszont felboríthatja a szervezet hőháztartását, hőérzékelését, ami – túlzásba vitt fogyasztás esetében – akár tragédiát is okozhat.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.