Izzadás elleni stratégiák

2014.07.01. 12:05

Mindenki másként izzad: van, akiről normál körülmények között is folyik a víz, másnak a harminc fokos hőségben sincs  ilyen gondja. Testünk fizikai hűtőrendszere, a verejtékezés nehezen befolyásolható, de azért akad néhány stratégia ezzel kapcsolatban.

20140701_verejtekBEK.jpg

Az izzadás elengedhetetlen az emberi szervezet számára, mivel a párolgásból származó hűtés védi a szervezetet a túlmelegedéstől. Ez a hűtési rendszer automatikusan elindul, ha a testhőmérséklet túllépi a 37 Celsius-fokot. A párolgáshoz szükséges folyadékot a bőr pórusaihoz csatlakozó verejtékmirigyek termelik, amelyek működését a központi idegrendszer szabályozza. Az emberi testen, a bőrfelületen több millió verejtékmirigy van, a legsűrűbben a tenyéren, a talpon és a hónalj területén, itt egy négyzetcentiméteren 500-700 is található. A termelődő verejték mennyisége egy felnőtt ember esetében körülbelül egy liter naponta, de extrém körülmények között ennél jóval több is lehet.

A mirigyeknek két típusa van. Az ekrin mirigyek a bőrfelület minden részén megtalálhatóak, feladatuk a test hőszabályozása, illetve a bőrt védő savköpeny fenntartása. A külső hőmérséklet emelkedésével együtt illetve nagyobb fizikai erőkifejtés során fokozzák működésüket. Az általuk termelt verejték vízszerű, színtelen, szagtalan, enyhén sós ízű, kissé savas kémhatású. Legnagyobb része víz, de ásványi anyagokat, fehérjéket és enzimeket is tartalmaz. A másik típusú, ún. apokrin mirigyek csak a test bizonyos pontjain, a hónaljban és a nemi szervek környékén találhatóak, és az általuk termelt verejték más összetételű, sűrűbb, tejszerűbb és illatanyagokat is tartalmaz. Ennek mennyisége nem a hőmérséklettől függ, inkább lelki és fizikai stressz hatására fokozódik.

A sajtszag forrása

A "hűtőfolyadék” kezdetben szagtalan, a kellemetlen szagot  leginkább olyan baktériumok bomlása okozza, amelyek elpusztulnak a bőr felszínén kialakuló sós-savas közegben. Ahol ugyanis az izzadság nem tud elpárologni (például a hónalj és a nemi szervek területén) ott a zárt, meleg és párás környezetben elszaporodnak a baktériumok, amelyek számára az apokrin mirigyek váladéka bőséges tápanyagot is biztosít. A baktériumok különböző savakat, például tejsavat termelnek, az apokrin verejték pedig illatanyagokat is tartalmaz, köztük például a sajtszagra emlékeztető illatú butándiont és a kellemetlen szagú 3-metil-2-hexénsavat, amelyek együtt adják a jellegzetes izzadságszagot.

Mindenki másként  izzad

A férfiak általában jobban izzadnak a nőknél, és egyébként is nagy egyéni eltérések vannak, akár ugyanazon körülmények között is. A verejtékmirigyek működését szabályozó központi idegrendszer irányításában is lehet eltérés, de ezen kívül a termelődő verejték mennyiségét befolyásolja a genetikai hajlam, a hormonháztartás, az esetleges betegségek is. A verejték szaga pedig egyénenként szintén eltérő: nemcsak az illető tisztálkodási szokásaitól függ, hanem a kibocsátó egészségi állapotától, az általa szedett gyógyszerektől, a hormonháztartásától (nőknél a menstruációs ciklustól), a táplálkozástól, még a pszichés helyzetétől is. Nem mítosz, hanem tudományos tény például, hogy a kutyák érzékeny orra megérzi a velük szemben álló emberről, ha fél, hiszen a szorongás, a félelem a jellegzetes szagot adó apokrin mirigyek termelését indítja be.

Mielőtt kellemetlenné válna

Hogyan kerülhetjük el a kellemetlen izzadást? Először is vigyázni kell a hirtelen, rövid kimelegedésekkel, mivel például egy buszhoz való mégoly rövid sprintelés után is időbe telik, míg az agy leállítja a „hűtőrendszer” működését, a fokozott verejtéktermelést.

A táplálkozás is befolyásolja az izzadást, hiszen az erősen fűszeres ételek, a kávé és az alkohol növelheti a hőtermelést és szervezetben, így fokozza a verejtékezést is. Ráadásul ezek a verejték szagát is befolyásolhatják.

A stressz miatti izzadást tudatos lazító technikákkal, elegendő pihenéssel, feszültséglevezető mozgással, jógával lehet csökkenteni.

A friss verejtéknek nincs kellemetlen szaga, csak később alakul ki. Ezért igyekezni kell mielőbb eltávolítani a bőrfelszínről, felitatni nedvszívó hintőporral, vagy jól szellőző, természetes anyagokból készülő, gyakran váltott ruházattal. Természetesen sok múlik a személyes higiénián is: a gyakori meleg vizes, szappanos, vagy antiszeptikus hatású mosdókrémes lemosás eltávolítja az esetleges pangó verejtéket, nem engedi megtelepedni  a baktériumokat a hajlatokban sem.

Ma már a legtöbb nő és igen sok férfi számára magától értetődő a hónaljszőrzet leborotválása. Ez is segít a kellemetlen testszag elkerülésében, mert csökken az a  felület, ahol megtelepedhetnek a mirigyváladékon a baktériumok. A hónaljszőrzetnek azonban volt funkciója: elősegítette a párolgást és eltávolította egymástól az összehajló bőrfelületeket. Ha tehát borotválják, utána gondoskodni kell izzadságcsökkentő dezodor vagy a bőrt szárító hintőpor alkalmazásáról. 

Izzadásgátlók, szagcsökkentők

Vita van arról is, szabad-e az izzadást gátolni. Nos, természetesen az izzadásra mind a hűtés, mind a szervezet méregtelenítése szempontjából életfontosságú szükségünk van, de azért a legzavaróbb helyen, a hónaljban mégis lehet csökkenteni, hiszen itt a testünk mintegy hárommilliónyi verejtékmirigyének legfeljebb egy százaléka található.

Akinek az erős lábizzadás okoz kellemetlenséget, az hideg vizes, vagy váltott, hideg-meleg vizes lábfürdőkkel „tornáztathatja” lábfejének pórusait. Mindig csak jól szellőző bőrcipőt, nedvszívó, természetes anyagú zoknit viseljen, lábbujjainak közét és magát a cipő belsejét is kezelje izzadásgátló spray-vel, és akár naponta többször is váltson zoknit.

Az izzadáscsökkentő szerek egy része alumíniumsókat tartalmaz, amelyek hatékonyan, mintegy felére csökkentik az izzadást, viszont felmerült annak a gyanúja, hogy hosszabb távon egészségkárosító hatásúak, növelik az emlőrák kockázatát. Bár a vita még tart ezzel kapcsolatban, de biztonságosabb kerülni az alumínium-származékokat tartalmazó izzadáscsökkentő szereket. A  dezodorok nem a verejték mennyiségét, csak annak kellemetlen szagát csökkentik. Antiszeptikus hatóanyagaik akadályozzák a baktériumok szaporodását, az illatanyagaik pedig elfedik az esetleges kellemetlen izzadságszagot. Mind az izzadásgátlók, mind a dezodorok használatakor tanácsos  figyelni arra, hogy csak a tisztálkodás után teljesen megszárított és sérülésmentes bőrfelületre alkalmazzák.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2014.07.02. 08:47:10

érdekes poszt. arra kíváncsi lennék, hogy az emberen kívül vajon hány faj tud még izzadni? nekünk ez nagy evolúciós előny volt, hisz mi a forróságban is tudtunk tevékenykedni a hűtőrendszerrel felszerelkezve, míg a legtöbb állat kénytelen volt végighűsölni a legmelegebb órákat.