Milliárdnyi társbérlő a testünkben

2014.04.23. 12:05

A köztudat a bacilusokat, baktériumokat mint az emberi egészséget veszélyeztető, mikroszkópikus kórokozókat ismeri. A valóság ennél jóval árnyaltabb, hiszen léteznek hasznos, sőt nélkülözhetetlen baktériumok is, és a mennyiségükről alkotott képet is át kell értékelni.

20140423_bakteriumok-testben.JPG

Immár 340 éve egy holland természettudós, Anton Leeuwenhoek olyan mikroszkópot szerkesztett, amely kétszázszoros nagyításra volt képes.

Ennek segítségével ő látta meg először azokat a néhány mikrométeres mikroorganizmusokat,amelyeket későbbi kutatók az alakjukról neveztek el baktériumnak (a pálcika jelentésű görög bacteria szóból). A tudósok abban is nehezen egyeztek meg, hogy ezek a sejtmaggal illetve membránnal határolt sejtszervecskékkel sem rendelkező egysejtűek voltaképpen az állat- vagy a növényvilághoz tartoznak-e. Először az állatvilágba sorolták ezeket parányi élőlényeket, de a tudomány mai álláspontja szerint inkább a növényvilághoz állnak közelebb.

Baktériumok gyakorlatilag az egész bolygón élnek, vizekben, talajban, levegőben és élő szervezetekben egyaránt megtalálhatók, még a legextrémebb körülmények között is, a mélytengerektől a hegycsúcsokig, a sarki jégtábláktól a melegvízű forrásokig.

A XIX. század hozta meg azokat a felfedezéseket, amelyek feltárták az összefüggéseket a baktériumok és az erjedési, bomlási folyamatok, illetve az egyes betegségek, gyulladások, sebfertőzések között. Louis Pasteur kutatásait egy angol sebész, Joseph Lister, majd a magyar Semmelweis Ignác ültette be az orvosi gyakorlatba: ők ismerték fel a kórházi fertőtlenítés jelentőségét. Robert Koch három rettegett járványos betegség, a  tuberkulózis, lépfene és kolera kórokozóját azonosította.

Azt már régen tudjuk, hogy az emberi test nem steril – ma már az is egyre világosabb, mekkora baj lenne, ha steril volna. Sokáig élt az a hiedelem, hogy a baktériumtörzsek mindegyike kórokozó az emberi szervezet számára. Ennek ellentmond az a tény, hogy az élő, egészséges szervezetben is egész baktériumtelepek élnek, a gazdaszervezettel teljes szimbiózisban. Legnagyobb számban az emésztőcsatorna és a bőr felszíne ad otthont a  többszáz törzsbe sorolható mikroorganizmusoknak.

Elképesztő mennyiségű baktérium van egy egészséges ember testében: becslések szerint százmilliárdnyi, vagyis mintegy tízszer annyi, mint amennyi az emberi test összes sejtje. A mennyiségről némi elképzelést az adhat, ha tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok össztömege körülbelül két kilót tesz ki. Többségük – becslések szerint 85 százalékuk - ártalmatlan, sőt, nélkülözhetetlenül hasznos az ember számára, és csak kisebb részük válhat bizonyos körülmények között (az immunrendszer meggyengülése, a bélflóra bakteriális egyensúlyának felborulása esetén) patogénné, kórokozóvá. A bélrendszer nyálkahártyáján telepeket alkot a két legismertebb baktériumtörzs, a  Lactobacillusok és az ún. Bifidobaktériumok. Ezek az ún. probiotikumok segítik a táplálék lebontásának folyamatát, az emésztést, vitaminokat termelnek, részt vesznek az immunvédelemben, már puszta létükkel is védik a gazdaszervezetet a kórokozó baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal szemben. A bélflórában olyan fontos a szerepük, hogy ha helytelen táplálkozás, lázas betegség, emésztési zavar, antibiotikumos kezelés, vagy más ok miatt meggyengülnek, mielőbbi újratelepítésükről kell gondoskodni, nehogy a patogén baktériumtörzsek szaporodjanak el a helyükön.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Henry Chinaski · http://kiabrandito-valosag.blogspot.hu/ 2014.04.23. 15:03:04

Dawkins szerint a bennünk található gének túlélőgépei vagyunk.
Ha ezt elfogadjuk, akkor felmerül a kérdés, hogy a saját génjeink túlélőgépei vagyunk vagy a sejtjeinkhez képest tízszeres mennyiségben bennünk élő szervezetek génjeinek vagyunk a túlélőgépei?

קונספירציה בונה חופשי 2014.04.23. 15:54:49

Egy erős antibiotikumos kezelés képes akár azonnal 2 kilóval is csökkenteni a súlyunkat?

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2014.04.23. 16:20:51

Inkább a veszélyes bacikról, MRSA-król kéne írni ilyen esszé helyett.

Henry Chinaski · http://kiabrandito-valosag.blogspot.hu/ 2014.04.23. 18:07:23

Lehet, hogy nem is a gének vannak értünk, hanem mi vagyunk a génekért?
Lehet, hogy az életünk egy számunkra megérthetetlen folyamat csupán, annak érdekében, hogy a génjeink a lehető legtöbb példányban másolódjanak?
Dawkins túlélő gépei olyan élőlények, melyeket a gének csak azért fejlesztettek ki, hogy védve legyenek a külvilágtól és optimális körülmények között másolódhassanak.

Henry Chinaski · http://kiabrandito-valosag.blogspot.hu/ 2014.04.23. 18:09:09

Az evolúció során az élő szervezetek egyre bonyolultabbá váltak, és ezzel együtt a genetikai állományuk mérete is folyamatosan nőtt. Tekinthetjük az evolúció céljának az egyre több információt tartalmazó génállományunk fejlődését?
Van egyáltalán célja az evolúciónak?