Mi a csipa?

2014.04.01. 12:05

Emlegetjük sűrűn: „Nyisd már ki a csipádat, töröld ki a csipát a szemedből, te kis csipás” stb. De mi is ez valójában és milyen élettani szerepe van?
20140401-csipa.jpg

A szem fehérjét és a szemhéjak belső felszínét egy laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya, az ún. kötőhártya borítja. Fő funkciója a szem védelme, tápanyagokkal való ellátása és nedvesítése, tisztítása. Ez utóbbiról a kötőhártya ún. kehelysejtjei a könnymirigyekkel együtt gondoskodnak a folyamatos nyák-, illetve váladéktermeléssel. A védő anyagokat is tartalmazó, hűsítő folyadék könnyfilmként terül el az egészséges szem felszínén, és mielőtt elpárologna, pislogás újítja meg. Ha a kötőhártyát „támadás” éri, legyen az valamilyen kórokozó vagy sérülés, fokozott sugárzás, vegyi anyag, akkor a termelt nyák mennyisége megsokszorozódik. A bőséges váladék lerakódhat a belső szemzugban vagy megjelenhet a szempillákon, annyira, hogy reggelre besűrűsödve akár be is ragadhat a szem tőle. Ezt a - meglehetősen gusztustalan - gennyes váladékot nevezi a köznyelv csipának.

A kötőhártya-gyulladás jellemző tünete

Az egyik leggyakoribb szemészeti megbetegedés a kötőhártya-gyulladás. Van heveny és idült formája is. Kialakulása hátterében lehetnek baktériumok, vírusok, külső fizikai behatások, például apró idegen test okozta sérülések, hőhatások és sugárzás, valamint vegyi ártalmak, így lúgos vagy savas anyagok szembefröccsenése is. A kötőhártya-gyulladás jelentkezhet csak az egyik szemen vagy egyszerre mindkét oldalon. Legelső tünete a szemfehérje bepirosodása, amelyet a váladéktermelődés fokozódása követ. A váladék színe és állaga jelezheti azt is, mi váltotta ki a gyulladást. Ha allergiás eredetű, akkor áttetsző, nyákos a váladék, és fonaldarabokra emlékeztető hámsodralékok, ún. fibrinek is lehetnek a kötőhártyán. A bakteriális fertőzés következtében jellegzetes, sárgás, gennyes, ragadós váladék képződik. Vírusfertőzésnél (náthánál, influenzánál is) a váladék vízszerű, bőséges, ilyenkor a szemzugban reggelenként beszáradt, sós lerakódásként is megjelenhet a csipa. A kiváltó okot kell kezelni, mert a kötőhártya-gyulladás megszűnésével a váladékképződés is normalizálódik, a csipa eltűnik.

Hozzátapadt egyéb jelentések

A fenti, köznyelvi, vagyis a „gyulladt kötőhártya váladéka” jelentésen kívül a csipa szónak van másod-, harmadjelentése is. Jelentheti átvitt értelemben magát a szemet is, mint a „Nyisd ki a csipád, nézz ide!” típusú, inkább argónyelvbe illő mondatban. Az értelmező szótár szerint van egy harmadik, tájnyelvi jelentése is a csipa szónak: azt a ragadós, gyantaszerű váladékot jelenti, amelyet egyes fák (például a cseresznye-, meggy-, barackfák) bocsátanak ki, ha a kérgük megsérül. Nevezik ezt mézgának, macskaméznek, facsipának is. A kertészek szemében a „csipa” ugyanúgy a fa betegségének jele, mint ahogyan az orvosok az emberi vagy az állati szem betegségének tüneteként kezelik.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lüke 2014.06.25. 06:00:18

10-12 éves kisfiúknál gyakoribb, limfocitas beszűrődéssel