Sokan tudják, hogy amikor valamilyen baleset ér minket, nagyon fontos, hogy csak a saját vércsoportunknak megfelelő vérből kaphatunk. De azt már kevesebben tudják, hogy ez pontosan miért is van így. Ki kinek adhat és kitől kaphat?
Véradások, transzfúziók kapcsán egy gyakran elhangzó fogalom az „univerzális donor” kifejezés. Hogy érthető legyen, mit is jelent ez, ahhoz tisztáznunk kell néhány alap dolgot.
Az ereinkben keringő vér is tulajdonképpen egyfajta szövet, és ebből adódóan idegen testekben képes immunreakciókat kiváltani. Ezért a tulajdonságáért a benne keringő sejtek (vörösvértestek, fehérvérsejtek) felszíni molekulái a felelősek. Egy ember vérében ezen kívül olyan ellenanyagok is vannak, amelyek képesek reakcióba lépni azokkal a molekulákkal, akik normális esetben nincsenek jelen a vérben. Pl. egy A vércsoportú egyénben antiB ellenanyagok vannak. Ezért van az, hogy csak azonos vércsoportot tud a szervezetünk befogadni.
Véradás során nem a sörrel, és a sült kolbásszal ér véget a dolog! A levételt követően indul az igazi munka: a levett vért különböző módszerek segítségével szétválasztják alkotóelemeire. Így készül többek között a friss, fagyasztott plazma, a vérlemezke-koncentrátum, vagy éppen a vörösvértest szuszpenzió. Ennek a műveletnek köszönhetően aszerint, hogy adott betegnek éppen mire van szüksége, lehet válogatni, s így minimalizálható az allergiás reakció esélye is.
A sejtek felszínén számos molekula van, amelyek ilyen-olyan módon csoportosíthatók, s persze az sem mindegy, hogy ezek mennyire erős immunreakciót képesek kiváltani. Az egyik legerősebb az ún. ABO és az Rh rendszer tagjai.
A világon a leggyakoribb vércsoport a 0 típus. A vérellátók számára a legértékesebb, mivel bárkinek adható, legyen az illető A, B vagy éppen 0 vércsoportú. Innen a név: univerzális donor. Viszont, ezek a nullás vércsoportú emberek nehéz helyzetben vannak. Ők ugyanis csak és kizárólag nullás (0) vért kaphatnak, minden más esetben súlyos reakciók alakulnak ki náluk.
Az Rh rendszer lényege, hogy egy bizonyos molekula jelen van-e (+) vagy sem (-) a vörösvértest felszínén. A két rendszer kombinálásból jönnek létre olyan vércsoportok, mint pl. az A+ (országunkban a leggyakoribb).
Ez azonban korántsem ennyire egyszerű, számos tényező és genetikai jelleg befolyásolja a vércsoportunkat: ilyen pl. a Bombay-jelenség is. Ennél a jelenségnél egy bizonyos molekula hiánya esetén nem tud az a bizonyos A vagy B molekula kialakulni, így marad az illető 0 vércsoportú, hiába indokolja minden ennek az ellenkezőjét. Tovább bonyolítva, ők maguk csak egy másik, hasonlóan „Bombay-os” egyéntől származó vért kaphatnak, mert vérükben ott az ellenanyag a hiányzó molekula ellen.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.05.22. 11:26:16
mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.05.22. 11:27:07
Kacsura 2013.05.22. 15:27:23
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Read more: www.kislexikon.hu/vercsoportok.html#ixzz2U1mNchyQ
Ez így azért teljesebb!
bkrix 2013.05.22. 17:35:31
Adhat (-nek) Kaphat (-tól)
0- A+ A- B+ B -0+ 0- AB+ AB- 0-
0+ A+ B+ 0+ 0+ 0-
A- A+ A- 0- A-
A+ A+ A+ A- 0+ 0-
B- B+ B- 0- B-
B+ B+ B+ B- 0+ 0-
AB- AB+ AB- AB- 0- A- B-
AB+ AB+ AB+ AB- 0+ 0- A+ A- B+ B-
bkrix 2013.05.22. 17:36:04
Mostly Harmless 2013.05.22. 19:25:15
van helyette ásványvíz meg 20g-os nápolyi.