Valóban rossz a szaglásunk?

2013.01.10. 18:17

Emlékeznek a Parfüm című filmre? A főhős kifinomult szaglása révén mérföldekről megérzett egy-egy illatot; egyetlen szippantás után képes volt parfümök százait újrakreálni. Köztünk is élnek hasonló kvalitású emberek, mégis, ez a képesség azért ritkaságnak számít. Közismert, hogy az állatokhoz képest kifejezetten rossz az orrunk – vajon tényleg így van ez?

illatanyag.jpg

Egy kutya szaglása mintegy ezerszer jobb a mienknél, de azért nekünk sem kell szégyenkeznünk: tudományos kutatások bizonyítják, hogy mintegy 50.000 különböző szagot vagyunk képesek megkülönböztetni és emlékezetünkben megtartani. Sőt bizonyos illatanyagokat, például a gyümölcsök illatát mi emberek jobban érzékeljük!

Ha rangsort állítanánk fel, azt mondhatnánk, hogy nagyjából a középmezőnyben vagyunk: a szárazföldi ragadozó emlősökhöz képest le vagyunk maradva, de a madarak többségénél jobb a szaglásunk, nem beszélve a cetféléktől, melyek alig vagy egyáltalán nem érzékelnek szagokat.

A szaglásban kulcsfontosságú szerepet játszik agyunk egyik legősibb, legrégebben kialakult területe, az úgynevezett limbikus rendszer. Egy-egy kellemes vagy éppen kellemetlen szagot életképekkel/életeseményekkel kapcsolunk össze, s ez magyarázza azt a képességünket, hogy egy illat hirtelen egy régi érzést, hangulatot, vagy akár a konkrét életeseményt képes bennünk felidézni. (Ezt a tulajdonságot több területen próbálják egyébként kihasználni, például a traumákat követően kialakult átmeneti memóriazavar helyreállítására, vagy akár régi, gyermekkori emlékek felidézéshez is.)

Érdekesség, hogy az illatanyagokat érzékelő sejtjeink körülbelül kéthavonta lecserélődnek.

Az is köztudott dolog, hogy a nők szaglása kifinomultabb férfitársaikénál. Ennek is megvan az evolúciós magyarázata: annak idején kicsinyeik felismerésében elsősorban erre az érzékszervükre támaszkodhattak. Kimutatták, hogy a hölgyek orra ovuláció idején a legérzékenyebb. Mindezeken túl még azt is megfigyelték, hogy a gyengébbik nem képviselői könnyebben azonosítják a citrusféle, a vanília, a fahéj és a kávé illatát. 

Mint az élet minden területén, itt is fellelhető az ellenpólus: statisztikák szerint a népesség körülbelül 2%-ának egyáltalán nincs szaglása. Ez lehet veleszületett, de kialakulhat az orrüreg felett levő szaglóhám, az idegpályák, és az agy megfelelő területeinek károsodása esetén is. Érdemes tudni, hogy a szaglás csökkenésével párhuzamosan ízérzékelésünk is romlik: gondoljunk csak bele, náthás állapotban milyen íztelennek tűnik még a legfinomabb étel is. 

Olyan is előfordulhat, hogy valaki szagokat hallucinál – ezt a kórképet nevezik fantozmiának.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.