Már napok óta nem sikerült könnyítenie magán, feszül a hasa, rossz a közérzete? Már nem veszi viccnek, hogy akadnak, akik még egy jó együttlétnél is jobban örülnének egy jó vécézésnek? Nincs egyedül, a székrekedés gyakori civilizációs probléma, amivel foglalkozni kell, mert nemcsak kellemetlen, hanem betegségek alapja is lehet.

Beszéljünk a székrekedésről!

A székletürítés témájáról annyira nem szoktunk beszélni, hogy igazán jól használható kifejezésünk sincs rá. Amikor az ember kinő a gyermeknyelvi megnevezésekből, már csak körülírással vagy orvosi kifejezésekkel említheti ezt a „kínos” problémát. Pedig rengetegen szenvednek székrekedéstől, vagyis attól, hogy az egészséges egy-két napi rendszerességnél ritkábban, nehezebben, esetleg fájdalmasan erőlködve, csupán kisebb mennyiséget tudnak üríteni. Számít a széklet állaga is: a székrekedéses ürülék jellemzően száraz, bogyós, „besült”, kemény, ezért nehezebben, fájdalmasan üríthető és fel is sértheti a végbél nyálkahártyáját.

Sajnos, a legtöbben nem fordulnak orvoshoz, hanem megpróbálják csupán házilagosan enyhíteni a gondot, pedig szükség lenne egy alapos, az okokat tisztázó vizsgálatra is.

Önnek is nagy dolog a nagydolog?

Minden korosztályban előfordulhat székrekedés, még gyerekeknél is, náluk nem ritkán pszichés okok vagy táplálkozási hibák miatt. Az aktív korosztály körében annyira gyakori, hogy akár stressz miatti, civilizációs ártalomnak is tekinthető, az időseknél pedig különösen sokszor fordul elő, változatos okokból. Nem tekinthető kórosnak a székrekedés, ha csak alkalmanként fordul elő, például, ha egy utazás során felborul a szokott rendszeresség, mert idegen helyen sokan nem tudnak könnyíteni magukon. Ha azonban egy hét is elmúlik „eredménytelenül”, vagy rendszeresen két napnál több telik el két székelés között, esetleg fájdalom, láz, indokolatlan testsúlycsökkenés is jelentkezik, akkor mielőbb orvossal kell konzultálni erről.

Testi, lelki és szociális okai is lehetnek

A székrekedést leggyakrabban táplálkozási hibák okozzák: nem megfelelő folyadékfogyasztás, túl kevés rostot tartalmazó, egyoldalú vagy hiányos étrend. Előfordul, hogy egyszerűen túl kevés táplálékot vesz magához valaki, amiből nehezen gyűlik össze az ingerhez szükséges mennyiségű bélsalak. A stressz, az ülő életmód, a mozgáshiány is hozzájárulhat. Több gyógyszer (pl. antidepresszánsok, vízhajtók) mellékhatása is kiválthatja. A fejlett világ rohanó életformája, a stressz, a sok szorongás, az állandó időhiány szintén okozhat székrekedést: a szervezetünk mintegy büntet azért, hogy nem szánunk kellő időt az alapvető szükségleteinkre.

Betegséget jelezhet, betegséget okozhat

Azért is kell orvossal beszélni róla, mert a székrekedés mögött betegségek is állhatnak: a pajzsmirigy-zavarok, a mellékvese, a hasnyálmirigy működési zavarai, a diabétesz, a Crohn-betegség, a bélgyulladás, az irritábilis bél szindróma, bélsérülés, aranyér, végbélsipoly és béldaganat egyik jele is lehet. Krónikus, fekvő betegeknél, idős embereknél előfordul elsődleges problémaként is, ha a bél széklettovábbító és - ürítő mozgásainak renyhesége és hiánya, a bélizomzat vérellátási zavarai illetve a székletürítési reflex gyengülését okozó idegrendszeri gondok okozzák a székrekedést.

A sokáig a bélben pangó salak hozzájárulhat bélbetegségek, bélsérülések (pl. a béldivertikulumok, a bélfalon kialakuló kiöblösödések és az aranyér) kialakulásához is. Emésztési zavarokat, rossz közérzetet is okozhat: teltségérzet, puffadás, hasi görcsök, rossz szagú lehelet, lepedékes nyelv, fejfájás, bélhangok, sápadtság, étvágytalanság, hányinger, ingerlékenység, alvászavarok, kimerültség is együtt járhat a székrekedéssel.

Életmódreformmal tehetünk a legtöbbet ellene

Az egészséges bélműködéshez a legfontosabb a táplálkozás: ételeink tartalmazzanak sok rostot (ajánlható például a barna kenyér, a korpás pékáruk, a barack, a körte, a szilva, a bogyós gyümölcsök, a hüvelyesek és a káposztafélék, a leveles zöldségek fogyasztása), emellett jó hatásúak a savanyított élelmiszerek, tejtermékek is. Naponta gondoskodni kell megfelelő mennyiségű, 2 liternyi folyadékról, ami lehet leves, ásványvíz, gyümölcslé. A kávé és az alkohol nem segít, mert ezek vízelvonó hatásúak. Lassítják a bélműködést a túlfinomított lisztek, cukrok is.

A gyógynövények közül székrekedés ellen bevethető az aloé, az egyiptomi útifű, a kamilla, a lenmag, a szenna. A különböző hashajtók (tabletták, cseppek vagy kúpok) hatásmechanizmusa eltérő: van, ami elősegíti a bélmozgást, a béltartalom felhígítását és kiürülését, más növeli a széklet vízmegkötő- és megtartó képességét, esetleg serkenti a vastagbélben élő baktériumok savtermelését, vagy növeli a béltartalom csúszósságát.

A mozgás, a hasizom, a rekeszizom megmozgatása serkenti a bélműködést, segíti a belekben esetleg pangó salakanyag továbbhaladását. Erre szinte bármilyen rendszeresen végzett mozgásforma megfelel, a séta, a kocogás, az úszás, az aerobik, a tánc, a kerékpár, az edzőtermi testedzés is. Fekvőbetegeknek – passzív mozgásként - a hasi masszázs is jótékony hatású.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.