Ha kimondjuk azt a szót, hogy csókbetegség, akkor elsőként a csókolózás kellemes élménye jut az eszünkbe. Ha azonban orvosi nevén, azaz mononukleózisként említjük a betegséget, máris oda a romantika, és a képzeletünk horizontján lázgörbe és fehér köpenyes ápolók jelennek meg.

Csókbetegség - valóban csókolózással terjed?

A kórokozó a herpeszvírusok családjába tartozó Epstein-Barr nevű vírus, az általa okozott betegség teljes neve pedig mononukleózis infekcióza.

Elsőre látszik tehát, hogy fertőző a betegség, és ha hozzátesszük, hogy cseppfertőzéssel, azon belül is főleg nyállal terjed a vírusunk, már meg is fejtettük az elnevezést. Ugyanakkor a vírusnak nincs szüksége az ajkak fizikai találkozására, terjedéséhez bőven elég egy elmosatlan pohár, vagy egy körbeadott vízipipa is.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a betegség lefolyása indokolja-e a kedves elnevezést, már nem válaszolhatunk ilyen egyértelműen. A kórlefolyás az esetek döntő hányadában szerencsére igen enyhe, szinte, vagy teljesen észrevétlen, téli időszakban akár influenzának is gondolhatjuk. Érdekesség, hogy 5 éves kor alatt általában tünetmenetesen zajlik le a fertőzés.

Többnyire csak a tünetek erősödése miatt orvoshoz fordulva derül ki, hogy mononukleózisban szenvedünk, pedig életünk folyamán gyakorlatilag mindannyian átesünk rajta tudtunkon kívül. Ezek a tünetek az esetek kis részében viszont igen kellemetlenek lehetnek, és hetekig, akár hónapokig is befolyásolhatják az életünket.

Milyen tünetek esetén gyanakodjunk csókbetegségre?

Ahogy már említettük, a tünetek erőssége igen széles skálán mozog, és az is egyedi, hogy milyen tünetcsoportok alakulnak ki. Áteshetünk úgy a betegségen, hogy esetleg csak enyhe fáradtságot, érzünk, de akár hetekig tartó kínzó tünetekkel, és hónapokig tartó általános gyengeséggel is járhat.

Kezdetben levertség, kedvetlenség, általános rossz közérzet, láz, izzadás, és torokfájás jelentkezik. A  nyirokmirigyek testszerte duzzadtak, és különösen a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása - melyet a beteg saját maga is ki tud tapintani -, valamint az akár nyelési nehézségeket is okozó mértékben megnövekedett garatmandula a feltűnő. A beteg esetenként mellkasi nyomásra, hasi fájdalomra, fejfájásra, hányingerre, hányásra panaszkodik.

Az orvosi vizsgálat során sokszor észlelhető a máj és a lép megnagyobbodása is.

5 módszer a csókbetegség tüneteinek enyhítésére

1. Biztosítsunk ágynyugalmat a beteg számára, az esetlegesen jelentkező magas lázat pedig csillapítsuk (lázcsillapítók, hűtőfürdő).

2. Ügyeljünk a fokozott folyadékbevitelre, a vitamindús étkezésre (zöldség, gyümölcs), kerüljük az alkohol fogyasztást és csökkentsük a zsírbevitelt.

3. Nagyon fontos a megnagyobbodott máj és lép védelme érdekében kerülni a hasat érő közvetlen fizikai behatásokat. Kerüljük a nehéz tárgyak emelését is, hiszen a megnagyobbodott belső szervek könnyen sérülnek (léprepedés veszélye). Házilag ennél lényegesen többet nem tehetünk.

4. A betegség gyanúja esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen a mandula gyulladása, a máj és a lép megnagyobbodása szakember segítségét igényli. A belső szervek duzzanata szélsőséges esetekben kezelést is igényelhet, illetve a felülfertőződés veszélye esetén az orvos antibiotikum felírását is mérlegelheti. Alapesetben a máj gyulladása spontán gyógyul.

5. Súlyos esetekben az általános gyengeség és a máj/lép megnagyobbodása még hónapok múltán is fennállhat, így mindenképpen kérjük ki a kezelőorvosunk véleményét, mielőtt újra elkezdjük látogatni a kungfu edzéseket!

Hogyan diagnosztizálható a mononukleózis?

A beteg többnyire magas lázzal, mandulagyulladás gyanújával, nyelési nehézséggel, duzzadt nyaki nyirokcsomókkal fordul orvoshoz.

A garatmandulák képe hasonlít a tüszős mandulagyulladásra, azonban felszínét itt gennyes tüszők helyett sárgás, sokszor egybefüggő lepedék borítja. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása esetenként igen nagy mértékű, sokszor fájdalmas.

A has tapintásakor fájdalom jelentkezhet, a vizsgáló orvos megnagyobbodott májat és lépet észlelhet. Ultrahangos vizsgálat is segítségül hívható, olykor nagymértékű máj és lép megnagyobbodást mutat ki.

A betegség gyanúja esetén orvosunk laboratóriumi vizsgálatokat kezdeményez, mivel a biztos diagnózis felállítása csak így történhet meg. A vérképben a vírusfertőzésre jellemzően a limfociták és a monociták aránya jelentősen megnő. Az összfehérvérsejt szám általában emelkedett, de jelentősen csökkent is lehet. A májfunkciós értékek erőteljes emelkedését tapasztalhatjuk. Az EBV vírusfertőzés diagnózisa szerológiai vizsgálatokkal erősíthető meg.

Hogyan kezelhető a mononukleózis?

Vírus okozta betegség lévén a kezelés jobbára a jelentkező tünetek enyhítésére korlátozódik, a gyógyulás spontán. A betegség átvészelése életre szóló védettséget ad. A torok és orr nyálkahártyájában ugyanakkor a vírus életünk végéig jelen marad, és az immunrendszer súlyos károsodása esetén ismételten tünetek jelentkezhetnek, sőt daganatot is okozhat a felső légutakban.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.