Felébresszük az alvajárót?

2017.09.26. 11:01

Hozzátartozónk felkel éjjel, de hiába szólunk hozzá, üres, kifejezéstelen tekintettel lépeget a szobában, vagy a hűtőszekrényt nyitogatja, majd reggel nem is emlékszik rá, hogy éjjel is fent volt? Az öntudatlan állapotban végzett cselekvéssorozat, az alvajárás rejtélyes, ijesztő és bizarr jelenség. A feszültség fokozására több kalandfilmbe is beleépítették, de egyáltalán nemcsak a dramaturgok fantáziájában létezik, hanem a valóságban is gyakoribb, mint gondolnánk.

utikalauzanatomiaba-alvajaras.jpg

Az alvajárás (szomnambulizmus) leginkább 5-12 éves gyermekeknél és fiataloknál jelenik meg, egy-egy érintettnél több éven át előfordulhatnak ilyen epizódok. A becslések szerint minden tizedik gyereknél megfigyelhető legalább néhány esetben alvajárás, majd fiatal felnőttkorra nagy többségük „kinövi”. Felnőtteknél jóval ritkábban fordul elő, néhány százalékra becsülik az alvajárók számát. Pontos adatok azért nem állnak rendelkezésre, mert az érintett család többnyire restellnivaló, bizarr, neurotikus dolognak tartja a jelenséget, és igyekszik titkolni a külvilág elől.

 

A legfurcsább alvászavarok egyike

Az alvajárás a paraszomniák, vagyis a neurológiai eredetű alvászavarok közé tartozik. Az alvajáró éjjel, álmában öntudatlan mozgást végez, jellemzően minden alkalommal ugyanazt a komplex cselekvéssort hajtja végre: például felül az ágyában, a kezével ugyanazt a mozdulatot teszi meg, majd feláll, kimegy a konyhába, kinyitja a hűtőszekrényt, kutat benne, esetleg eszik is. Nyitva van a szeme, és mozgás közben valamennyire tájékozódik, de merev, kifejezéstelen az arca, szólításra nem reagál, és reggel semmire sem emlékszik az éjszaka történtekből. Az alvajárásra többnyire az alvás első harmadában, a mélyalvás fázisban kerül sor, és néhány percig tart csupán, de elhúzódhat fél óráig is. Megfigyelhető az is, hogy az alvajáró a fényforrás felé fordul, valószínűleg innen származik a jelenség régi, „holdkórosság” (lunatizmus) megnevezése. A szakembereknek nem sikerült teljesen tisztázni, mi okozza az alvajárást, de a legtöbben az érintettet érő stresszben, túlzott fizikai vagy idegi kimerültségben, súlyos alváshiányban, lázas betegségben illetve egyes gyógyszerek mellékhatásában keresik a kiváltó okokat. A jelenség hátterében öröklött hajlamot is feltételeznek, mivel megfigyelhető a családi halmozódás.

 utikalauzanatomiaba-elmulhat-az_alvajaras.jpg

Ellen álma

Steinbeck Rosszkedvünk tele című regényében költőien szép leírást olvashatunk egy kamaszlány alvajárásáról, ahogy Ellen lemegy a lépcsőn, mindig azon az oldalon, ahol nem nyikorog, a nappali vitrinjéből kiveszi a családi ereklyeként őrzött talizmánt, egy titokzatos ábrájú követ, magához szorítja, becézgeti, majd megnyugodva, mintegy feltöltődve visszateszi a helyére és tér vissza az ágyába. A leírt mozdulatsoron érződik, hogy ez a tevékenység egyszerre a múltat és a jelent összekötő álom része, ösztönös, öntudatlan, de megjelennek benne az éberlétből hozott információk, a tájékozódó képesség is.

 

Fel szabad ébreszteni az alvajárót?

Az alvajárók éjszakai mozgása meglehetősen rosszul koordinált, többnyire irányváltoztatás nélküli, egyenes vonalú. Öntudatlan állapotban nem fogják fel a veszélyt, így akár kiléphetnek az erkélyről, vagy könnyen elbotlanak az útjukban lévő tárgyakban. Ugyanakkor a baleset, sérülés veszélye akkor nő meg igazán, ha az alvajárót felriasztják, felébresztik. Ezért azt tanácsolják, hogy ha nincs komoly ok rá, ne próbáljuk felébreszteni, inkább gyöngéden karonfogva visszavezetni az ágyához, lefektetni, hogy tovább alhasson. Adódhat olyan eset is azonban, hogy éppen a balesetveszély miatt mégiscsak fel kell ébreszteni, meg kell állítani – például, ha utcára is ki akarna lépni. Ilyenkor tanácsos zajt keltve ébreszteni fel, de semmiképpen sem szabad durván megrázni vagy rángatni.

Ha a gyereknél alvajárási epizódot tapasztalunk, jó előre védekezhetünk az esetleges veszélyek ellen, a lépcsők emeleti végére gyermekbiztos kisajtók szerelésével, a bejárati és az erkélyajtó kulcsra zárásával, a lakásban lévő erős fényforrások kikapcsolásával, az ablak befüggönyözésével, az ablakra védőrács felszerelésével.

utikalauzanatomiaba-felebresszuk-az-alvajarot.jpg

Előfordulhat, hogy egyszer csak elmúlik magától?

Az alvajárás kezelése nem egyszerű, de szerencsére az esetek többségében nincs is szükség rá, hiszen egy idő után magától elmúlik. Ha a szülők ilyet tapasztalnak a gyermeküknél, nem kell kétségbe esniük, és főleg nem szabad a gyereket megijeszteni a történtekkel. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gyerek alvása kiegyensúlyozott legyen, például mindennap ugyanabban az időben, nyugtató fürdő és mese után, nyugodt légkörben feküdjék le. A lehetséges veszélyforrásokat ki kell küszöbölni az alvóhelye körül. Ha az alvajárás nem múlik el kamaszkor után sem, vagy veszélyes formában ismétlődik, neurológus szakemberhez kell fordulni vele, aki gyógyszeres, esetleg pszichoterápiás segítséget nyújthat.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

H?P? 2017.09.28. 06:22:47

Durva, hogy kepes valaki mozogni, latni, kisse tajekozodni, megis alvasszeru allapotban van. Az alvajaro mit eszlel ebbol, alomkent gondol ra ?