Milyen típusú fejfájás teszi tönkre a napunkat?

2017.07.25. 09:22

Mindannyiunk napját tette már tönkre a fejfájás, ami sokszor még a leghétköznapibb feladatok elvégzését is megnehezíti. A gyakorlottabbak azt is megfigyelhették már, hogy a fejfájásnak számtalan típusa létezik, a fokozatosan ránk törő tarkófájdalomtól kezdve, a migrénes fejgörcsön át, a rohamszerűen jelentkező féloldalas fájdalomig. Sorba vettük a leggyakoribb fejfájás típusokat, amelyeket mindenkinek érdemes ismerni. 

utikalauzanatomiaba-fejfajas-tanacsok.jpg

A változatos intenzitású és jellegű, szúró, görcsös vagy tompa, nyilalló fejfájás oka lehet elsődleges probléma, de számtalan betegség mellett megjelenthet másodlagosan, tünetként is. Neurológiai szakemberek mintegy 150 fajta fejfájást tartanak számon. A laikusoknak azonban ennél jóval kevesebbet elegendő ismerni: a leggyakoribb elsődleges fejfájások néhány alaptípusba besorolhatók.

Tenziós fejfájás: a stressz is kiválthatja

Az ún. tenziós típusú fejfájás a leggyakoribb forma. Férfiak és nők egyformán gyakran szenvednek tőle. Kialakulásáért elsősorban a szellemi túlterheltséget és a fokozott stresszt tartják felelősnek. Az érintett jellemzően reggel panaszmentesen ébred, majd enyhe fejfájás jelentkezik, mely napközben egyre fokozódik. A fájdalom tompa, nyomó jellegű, többnyire a fej mindkét oldalán jelentkezik, legerősebben a homlok- és tarkótájon érezhető. A tenziós fejfájás jellegzetessége az is, hogy a nyakizmok fájdalmas feszülése kíséri, és olykor fény- vagy hangérzékenység is együtt járhat vele. Elmúlhat félóra alatt is, de akár napokig is elhúzódhat.

utikalauzanatomiaba-fejfajas_1.jpg


A cluster rohamszerűen jelentkezik

A cluster-típusú fejfájás elsősorban a középkorú, stresszes életet élő, dohányzó, rendszeresen alkoholt is fogyasztó férfiakra jellemző, de nőknél is előfordulhat. A heves, éles, hasító jellegű fájdalom váratlanul, előjelek nélkül csap le a betegre. A rohamszerű fájdalom legtöbbször féloldalas, a fej érintett oldalán könnyezés, szemkörnyéki duzzanat, orrdugulás is kísérheti. A roham viszonylag rövid ideig tart - van, akinél negyedóra alatt lezajlik, másnál több órán keresztül is elhúzódhat – de naponta többször is visszatérhet, illetve jellegzetesen több napos periódusokban (erre utal az elnevezése is) jelentkezik.


A migrén átmeneti munkaképtelenséget okoz

A fejfájások közül a leginkább rettegett típus a migrén, amely nőknél jóval gyakoribb, mint férfiaknál. A heves fejgörcs kiváltó okát máig nem sikerült teljesen tisztázni, így az érintettek nagyon kevéssé tudnak védekezni ellene, bár a gyakoribb provokáló tényezőket (menstruáció, vörösbor vagy csokoládé fogyasztása pl.) a betegek gyakran felismerik. A migrén jellegzetesen nagyon intenzív, féloldali, lüktető fejfájás, amelyet változatos egyéb tünetek is kísérnek: émelygés, hányinger, hányás, erős fény- vagy hangérzékenység. A tünetek fizikai aktivitás hatására fokozódnak, de maga a fájdalom is olyan erős, hogy átmenetileg munkaképtelenné teheti a beteget. A heves fejfájást sok migrénesnél az ún. aura előzi meg.  Ebben a migrént bevezető szakaszban szemkáprázás, homályos látás vagy látótérkiesés, zsibbadás, múló érzéskiesés, esetleg féloldali gyengeség, beszédzavar jelenhet meg. Rutinos migrénesek tapasztalatai szerint az aura idején, időben alkalmazott gyógyszerrel esetleg elkerülhető a heves migrénroham teljes kialakulása – de ez egyénileg változó, sokaknál pedig előjelek nélkül sújt le a migrén, hiányzik ez a bevezető szakasz.

bhc-migren-infografika.jpg

Változatos okai lehetnek

A három fenti típuson kívül még számos formája és kiváltó oka lehet a fejfájásnak. Az elsődleges fejfájások közt tartják számon például a hideginger, vagyis nagy adag fagyos ital vagy étel miatti, illetve a szokatlanul nagy fizikai megerőltetés által kiváltott fejfájást (ez utóbbinál szex is lehet az ok). Nagyevés, túl sok koffein bevitele illetve túl sok dohányzás is megfájdíthatja a fejünket. Még gyakoribb, amikor valami kezdődő megbetegedés, légúti vagy emésztőrendszeri fertőzés első jeleként fáj a fejünk. Tüneti, vagyis másodlagos fejfájást okozhat többféle belgyógyászati probléma (így a magas vérnyomás is), fül-orr-gégészeti betegség (pl. homloküreg-gyulladás), szemészeti probléma, (pl. glaucoma), a nyaki gerinc károsodása és a központi idegrendszer betegségei, koponyán belüli elváltozások (tumor, gyulladás vagy vérömleny stb.) is.

A fejfájás csillapítására többnyire mindenkinek van bevált készítménye vagy módszere. Ezek rutinszerű alkalmazásán túl érdemes végiggondolni, nem tehetünk-e valamit a fejfájást leggyakrabban előidéző, tartós stressz csökkentéséért, életvitelünk egészségesebbé tételéért. Az „ismerős”, visszatérő fejfájásról is érdemes szakorvossal is beszélni, hiszen a kiváltó ok azonosítása után esélyünk van annak kerülésére. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni azonban akkor, ha a heves, egyre erősödő fejfájás jellege eltér az eddig tapasztalttól. Agyi érfalrepedésre (aneurysma ruptura) utal például, ha a fejfájás ütésszerűen alakult ki, ha pedig a hányingerrel, hányással együtt járó fejfájást láz, tudatzavar is kíséri, az agyhártyagyulladás is felmerülhet; mindkét betegség életveszélyes állapot, azonnali ellátást igényel.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.