Pöttyös Panni pöttyei, vagyis a kisgyermekünk bőrén megjelenő apró kiütések, vöröslő foltocskák vagy hólyagok több gyermekbetegség jelei is lehetnek. A bőrtünetek hasonlítanak egymásra, így elsősorban a kísérő jelenségek: a láz, a torokfájdalom és gyengeség segítenek felismerni melyik betegségről is van szó tulajdonképpen. Segítünk felismerni a szülőknek a 3 leggyakrabban előforduló, kiütéssel járó gyermekbetegséget.

Nézzük a leggyakoribb „pöttyös” gondokat!

Bárányhimlő, skarlát, három napos láz

A leggyakoribb kiütéssel járó gyermekbetegségek

Számos betegség járhat bőrelváltozásokkal. A szülők jól ismerik az ún. melegkiütést, ami túlöltöztetés esetén vagy kánikulai hőségben jelenik meg a gyerek bőrén. Emellett kiütést okozhat valamilyen allergiás reakció, például egy új táplálék bevezetése, egyes gyógyszerek szedése, vagy a ruhaneműben maradó tisztítószer stb. Bőrirritáció, „pelenkadermatitisz” jelentkezhet a pelenkával fedett részen a széklet, vizelet maró hatása miatt vagy gombás fertőzés következményeként. Ráadásul van olyan védőoltás (pl. a rubeola elleni védőoltás), ami ártalmatlan oltási reakcióként szintén produkálhat kiütést.

A szülők a pöttyök láttán a fertőző betegségtől félnek leginkább. A kiütésekkel járó gyermekbetegségek közül leggyakrabban a bárányhimlő, a skarlát és az ún. háromnapos láz fordul elő. Ismerjük meg ezeket!

A bárányhimlő

Erősen fertőző, a továbbadásához közvetlenül érintkezni sem kell a beteggel, elég rövid ideig közös, zárt légtérben tartózkodni vele. Ráadásul a vírusa már akkor fertőz, amikor még a betegségnek semmi jele nincs. A bárányhimlő bőrtünetei kb. 2 hetes lappangás után jelennek meg, testszerte előfordulhatnak.

Az apró, piros, felpúposodó pöttyök később víztiszta nedvvel teli hólyagocskákká alakulnak. Ez a nedv a betegség előrehaladtával sűrűbbé, zavarossá válik, majd a kis pötty beszárad és apró sebhez hasonlóan gyógyul. Mivel a kiütések folyamatosan jelennek meg, a már száradó hólyagocskák mellett frissek és átmeneti szakaszban lévők is megtalálhatóak a kis betegen. A sebecskék gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, a pörkkel fedett kiütések már nem fertőznek.

Jellemző az erős, kínzó viszketés, a láz, a rossz közérzet, a bágyadtság, olykor hányás is előfordulhat. Felülfertőződést jelezhet, ha a kiütések környéke széles területen kipirosodik, „udvara” támad, a gyermek újra belázasodik. Szintén figyelni kell, ha járászavar jelentkezik, ami mindenképpen kórházi ellátást igényel.

A kezelés során fontos a viszketés csillapítása, nehogy a gyerek elvakarhassa a sebecskéket, mert azzal a bakteriális felülfertőződésnek is utat nyitna, ami csúnya sebhelyeket is okozhat. Aki átesett a bárányhimlőn, az egy életre védettséget szerez ellene, viszont aki gyermekként nem kapta el, azt felnőtt korban is megbetegítheti. A betegség ellen létezik hatásos védőoltás.

A skarlát

A bárányhimlőnél valamivel ritkább kiütéses gyermekbetegséget a régen vörhenyként ismert fertőzés, amelyet a streptococcus pyogenes baktérium okoz.

A kiütések nem hólyagosak, nem sebesednek, halványpirosak, kissé kiemelkednek és bársonyos tapintatúak. Ezek mellett a betegség lázzal, rossz közérzettel jár és jellemzőek rá a torokgyulladáshoz hasonló tünetek: a torokfájás, a nyelési nehézség és a kivörösödött torok. A mandulákat fehér bevonat borítja, a nyelv erősen kivörösödik - ezt a jelenséget epernyelvnek nevezzük.

A skarláton való átesés nem ad életre szóló védettséget, azt életünk során többször is megkaphatjuk. A betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható. Korábban, míg ezek nem álltak rendelkezésre, rettegett kórnak számított, főleg gyakori szövődményei: a vesegyulladás és a reumás láz miatt.

A „háromnapos láz”

A háromnapos láz (exanthema subitum, roseola infantum), egy vírusfertőzés, amely főleg három évnél fiatalabb gyermekeken jelentkezik. A herpeszvírusok közé tartozó HHV-6, HHV-7 vírus okozza. A betegség akkor fertőz, amikor a tünetek még nem jelentek meg, utána már nem. Cseppfertőzéssel, így nyállal vagy a köhögéssel a levegőbe került parányi váladékcseppekkel terjed.

Legjellemzőbb és egyben a legijesztőbb tünete a hirtelen felszökő, 39 fok körüli magas láz, amelyet nagyon nehéz csillapítani. Gyakori tünete a nyaki nyirokcsomók duzzanata, amelyet enyhébb légúti hurut és fülfájás, középfülgyulladás, elesettség, étvágytalanság, hasmenés is kísérhet.

A legfontosabb teendő a magas láz csillapítása és a folyamatos, megfelelő folyadékpótlás. Mivel vírusfertőzés, így az antibiotikumos kezelés is felesleges ellene. A háromnapos láz nagy ijedelmet vált ki a családban, de tulajdonképpen az enyhébb betegségek közé tartozik. Többnyire nem szorul kórházi kezelésre (legfeljebb lázgörcs vagy kiszáradás veszélye miatt lehet szükség rá), és szerencsére szövődményeket is nagyon ritkán okoz.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.