A vese a szervezetünk anyagcseréjében és méregtelenítésében vesz részt: az egyik legfontosabb feladata kiválasztani a vérbe kerülő méreg- és salakanyagokat, hogy aztán a vizelettel együtt kiürülhessenek. Előfordul azonban, hogy „a gépezetbe homok kerül”, vagyis a vizeletben lévő ásványi anyagok az oldatból kicsapódnak, és kristályos szerkezetű anyagként felhalmozódnak a vesében, finom szemcséjű vesehomokot illetve nagyobb, extrém esetben akár golflabda vagy tojás méretű veseköveket képezve. A sajátos rekordot egy indiai férfi tartja, akinek a testéből 2013-ban egy több mint nyolcvandekás, 15 cm átmérőjű követ operáltak ki.

Szervezetünkből a kiválasztott salakanyagok a vizelettel, abban oldva távoznak. Ha valamely összetevő olyan koncentrációban választódik ki, hogy már nem tud oldódni, hanem kicsapódik, akkor jönnek létre a vesekövek. Növekedési ütemük és méretük változó, elsősorban az összetevőktől függ.

A salak kristályai

Az összetevő szerint sokféle vesekő típust ismerünk. Kalcium-foszfát összetételű vesekő alakulhat ki anyagcserebetegség illetve tartósan, kiemelkedően magas kalciumtartalmú táplálkozás (például tejtermékek, sajtok nagy mennyiségű fogyasztása) következtében. A másik leggyakoribb kristályosodó anyag az oxalát, amelyből nagy mennyiséget tartalmaz például a kakaó, a cékla, a sóska, a spenót és a tea. Az oxalátkövek képződéséhez a vegetáriánus étrend és a C-vitamin túladagolása is hozzájárulhat.

A húgysavból kristályosodott urátkő képződése állati fehérjékben, purinban gazdag táplálkozás mellett, köszvényes betegeknél és vérképzőszervi daganatok esetén fordul elő gyakrabban. Öröklött hajlam okozhatja a cisztinkövek kialakulását, amelyek károsíthatják a vese szövetét, szerkezetét, vérzést és visszatérő gyulladásokat okozhatnak. Húgyúti fertőzések „mellékhatásaként” alakulnak ki a struvitkövek, amelyeknek anyagában magnézium, ammónia és foszfát található. Ezek fejlődnek a leggyorsabban, olykor az egész vesemedencét betöltik.

A vesekő kialakulásáért nemcsak a táplálkozási szokások, hanem az örökletes tényezők és az egyedi adottságok is felelősek. A nem megfelelő folyadékbevitel, a vizelet pangása – a sűrűbb, a kiválasztott anyagokat magasabb koncentrációban tartalmazó vizelet - is hozzájárulhat a vesekő kialakulásához. A veseköves betegek többségénél mindkét vesében képződik kő.

Görcsös fájdalom, véres vizelet jelezheti

A vesekövesség gyakran teljesen tünetmentes, így huzamos ideig is rejtett maradhat. Furcsa módon a kisebb kövek járnak több kellemetlenséggel, mivel a nagyobb, stabil kövek nem mozognak, stabilan helyezkednek el, így fájdalmat sem okoznak. Gyakori, hogy csak valamilyen más okból végzett vizsgálat, szűrés - többnyire hasi ultrahang - révén derül fény a vesekövességre. Más esetekben erős, görcsös deréktáji fájdalom, vagy véres vizelet figyelmeztethet a kövek jelenlétére.

A vesekövesség hasi ultrahanggal állapítható meg a legbiztonságosabban, de egyes fajtáit a röntgen is kimutatja. Laboratóriumi vizeletvizsgálattal állapítható meg, hogy a vesekő mellett fertőzés is kialakult. A vizelet üledékében olykor felfedezhetőek a kő alkotóanyagának kis kristályai is, az oldott ionok számszerű jelenléte pedig a vesekő összetételéről szolgál információkkal.

Kőhajtás, zúzás szabadíthat meg tőlük

A veseköves betegek többségénél nem szükséges műtét. Ha a nephrolithiasis fájdalommal is jár, az első teendő annak csillapítása. A kisebb köveknek természetes úton, a vizelettel együtt való távozását segíti a bőséges folyadékfogyasztás. Ha azonban a vesekő túlságosan nagy (nagyobb, mint egy cm) vagy a kőhajtó kezelések ellenére is a helyén marad, megoldást jelenthet az erre a célra szolgáló készülékkel való összezúzása. Műtét is szükségessé válhat, amit általában endoszkóppal, csak egészen kis vágott sebet ejtve végeznek.

Az újabb kövesedés megelőzésének egyik eszköze a bőséges folyadékbevitel, a másik a mozgás. A kő összetételének megfelelően ajánlatos a követ alkotó anyagokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának korlátozása. Egyes esetekben gyógyszeres terápiára is szükség lehet.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.