Ez az időszak általában próbára teszi mindannyiunk immunrendszerét: szinte mindig akad egy náthás beteg a családban, aki többnyire tovább is adja a fertőzést a családtagoknak. Miért vagyunk ilyenkor gyakrabban betegek, és mit lehet tenni azért, hogy ezeket a menetrendszerűen érkező kellemetlenségeket elkerüljük?

Alighogy lekopott a nyári barnaságunk, hogy egészségesen, kipihenten búcsúztattuk gyerekeinkkel a nyári vakációt, mégis mára minden megváltozott. Mintha elfogyott volna a korábban szerzett energiatartalék: egyre többször szenvedünk légúti és emésztőszervi fertőzésektől, fáradékonynak, enerváltnak, kedvetlennek érezzük magunkat, a borús, ködös, hideg reggeleken legszívesebben fel sem kelnénk. Az iskolás gyermeket nevelő szülők ilyenkor kezdenek kétségbeesni, hiszen egyik nátha, torokgyulladás, vírusfertőzés jön a másik után, már a tanév első negyedében megszaporodik az iskolai (a szülőknek pedig a munkahelyi) hiányzások száma.

Az évszak kihívásai

A család minden tagjának immunrendszere számos kihívással kerül szembe ilyenkor ősszel. Az óvodás, iskolás gyerekek, különösen, ha új közösségbe kerülnek, az új társak révén a szervezetük számára addig ismeretlen kórokozókkal is találkoznak. Ha az immunvédelmük még nem alakult ki ezekkel szemben, akkor betegséget okozhatnak olyan kórokozók is, amelyekkel a másik gyerek régóta baj nélkül együtt él. Ez a „baktériumcsere” magyarázza a tanév első heteinek egymást követő fertőzéseit, amit aztán a gyerek hazahoz a családba, átad a hozzá hasonló baktériumflórájú szüleinek, testvéreinek. Novembertől aztán menetrendszerűen megérkezik a ködös, nyirkos őzi időjárás, ami táptalaja a vírusos légúti fertőzéseknek is. Az egyre fényszegényebb napok pedig egyrészt egyre kevésbé biztosítják a D-vitamin utánpótlását, másrészt a kedélyállapotra is hatnak, ami szintén gyengíti a szervezet ellenállóképességét. Mindehhez hozzájárul a napi stressz, amely nemcsak a felnőtteket sújtja, év végi zárás, hajrá formájában, hanem a gyerekeket is. Bizony, ők is folyamatosan szembesülnek nehezen teljesíthető elvárásokkal: elég egy-egy kihagyott, meg nem értett tudáselem, és a maguk előtt görgetett lemaradás egyre jobban megnehezíti a továbbiakat, rontja a tanulási teljesítményüket.

Immunerősítő trükkök

Hogyan erősíthetjük a betegségekkel szembeni ellenálló-képességünket? A szakember szerint a kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozás és a jó pszichés és fizikai állapot megteremtése vezet leginkább az ellenálló képességünk növeléséhez. Gondoskodni kell arról, hogy a család minden tagja megfelelően el legyen látva vitaminokkal és ásványi anyagokkal, legyen alkalma mindenkinek elegendő alvásra, stresszoldó pihenésre és rendszeres, örömteli mozgásra, hiszen a fizikai aktivitás élénkíti a keringést és erősíti az immunrendszert. A járványveszélyes időszakban különösen figyelni kell a a testi higiéniára, már a gyerekeket is meg kell tanítani az evés előtti kézmosás fontosságára. Az iskolai nehézségeken legjobban az enyhíthet, ha a család nyugodt hátteret biztosít a gyereknek, szigorú elvárások helyett megértéssel, szerető figyelemmel veszi körül akkor is, ha esetleg apróbb kudarcok is érik.

Segítség a bevásárlókosárból

A vitaminok, ásványi anyagok, a bélflórát segítő rostok kiegyensúlyozott bevitele szempontjából mind a munkahelyi, mind az iskolai közétkeztetés kiegészítésre szorulhat, nem is beszélve az utcán, gyorséttermekben két rohanás között „bekapott” ebédekről. Nem feltétlenül kell drága szintetikus készítményekre gondolni (ezek használatát amúgy is ajánlatos szakemberrel megbeszélni): szerencsére a bárhol kapható idénygyümölcsök, zöldségek is tartalmazzák a szükséges mikrotápanyagokat illetve rostanyagokat. Nézzük a legfontosabb őszi termékeket, amelyeket feltétlenül érdemes ilyenkor a bevásárlókosárba tenni!

Az alma többfajta B-vitamint, folsavat, C-vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot és cinket tartalmaz, rostanyaga jótékony hatású az emésztőrendszerre.

A szőlő magas cukortartalmával energiát biztosít a szervezetünknek, antioxidánsokat (B-, C-, E-, K-vitaminokat, a kékszőlő flavonoidokat is), folsavat, biotint, foszfort, káliumot, magnéziumot és cinket tartalmaz, erősíti az idegrendszert és az immunvédelmet is.

A körte szintén számos vitamint tartalmaz, emellett hasznos ásványi anyagokat, nyomelemeket is: káliumot, jódot, cinket, vasat, magnéziumot. Vértisztító, salaktalanító hatást is tulajdonítanak neki.

A szilva hasonlóan gazdag vitamin és ásványi anyag-forrás, a héjában található élelmi rostok és inulin pedig hozzájárul a bélflóra épségéhez, így erősíti az immunrendszert.

A dió, a mogyoró, a mandula tele van hasznos tápanyagokkal, az idegrendszert védő B1-, B2- és B6- és az antioxidáns E-vitamint tartalmaz, több nélkülözhetetlen ásványi anyag (kalcium, kálium, magnézium, vas, mangán, cink) gazdag forrása.

A káposztafélék mindegyike jó B-, E-, K- és C-vitamin lelőhely, a vöröskáposzta ezen felül E-vitamint, a kelkáposzta és a kelbimbó pedig A-, B1-, B2-vitamint is tartalmaz, kálium, magnézium, nátrium, vas, jódtartalma is fontos. A savanyú káposzta rostjai, C-vitamin és lactobacillus tartalma szintén jótékony immunerősítő, gyulladáscsökkentő hatású.

A cékla szintén vitamin- és ásványi anyagkincset rejt, fogyasztása hozzájárul az izmok és az állóképesség növeléséhez, támogatja az agy, az idegrendszer működését és a vérképzést.

A sütőtök is érdemes a felfedezésre: antioxidánsokban, A-, B-, C-, E- vitaminokban, folsavban és pantoténsavban gazdag, jelentős a kálium-, foszfor-, vas-, réz- és mangántartalma is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.