Vasárnap reggel azzal a jóleső tudattal fordulunk majd a másik oldalunkra, hogy egy órával tovább alhatunk a szokásosnál. Ezt az órát valószínűleg kevesen fogják azzal tölteni, hogy elgondolkozzanak a nyári időszámítás előnyein és hátrányain. Nem árt azonban tudni, hogy az óraátállítás egyesek egészségére nézve veszélyekkel is járhat. Hogyan kerülhetjük el ezeket?

Jövőre száz éve lesz, hogy első ízben bevezették a nyári időszámítást, ami aztán hatvan évvel később terjedt el világszerte. Az intézkedés célja energiamegtakarítás volt, de - bár a mérőórák ezt igazolták is - kezdettől sok ellenzője is volt. Még a gazdasági elemzések sem voltak egyértelműek, ha az óraátállítás propaganda- és egyéb költségeit is számításba vették, ráadásul egyre többen figyeltek fel az óraátállítás élettani hatásaira, az ezekkel járó veszélyekre, ártalmakra is.

Zavar az erőben: a felboruló napi ritmus

A szervezet napi működését, a testhőmérséklet, a cukoranyagcsere, a légzés, a keringés, az alvás és ébrenlét rendjét, az ún. cirkadián ritmust az agy, pontosabban a hipotalamusz szabályozza. A különböző külső hatások, például a sötétség-világosság váltakozása nyomán termelődnek az ezt irányító neurotransmitterek, köztük a melatonin és a szerotonin hormon. Ha ez a ritmus éjszakázás, alváshiány, rendszertelenül, több műszakban végzett munka, vagy egyéb ok miatt felborul, a megszokottól eltérő hormontermelődés hatással van számos élettani folyamatra. Ezt tapasztalhatjuk például tengerentúli repülőutak alkalmával is, mivel ilyenkor gyorsabban haladunk át több időzónán, mint ahogy ahhoz a „belső óránk” alkalmazkodni tudna. Ha kisebb mértékben, kevésbé látványos módon is, de az óraátállítás miatti egy órányi eltérés is hasonlóképpen felborítja a cirkadián ritmusunkat. Bár ez tartós egészségkárosodást nem okoz, de az átállás utáni napokban azért okozhat bajt, amíg a szervezetünk nem alkalmazkodik a változáshoz.

Kizökkent idő

Az őszi átállításnál „kapunk” egy reggeli plusz órányi alvásidőt, de ezt már nem tudjuk igazán pihenésre fordítani, mert a hormontermelésünk ekkor már az ébrenlétre van programozva. Este viszont megérezzük a hiányát, dekoncentráltak, kimerültek vagyunk. Amikor pedig a nyári időszámításra való átálláskor, tavasszal egy órával előbb kell kelnünk, épp ellenkezőleg történik: az alvást segítő melatoninhormon szintje ilyenkor még az alvási fázisnak megfelelően magas, az aktivitást, a cukorszintet szabályozó glükokortikoid-szint még alacsony. Az egy óra alváshiány is elég ahhoz, hogy kábának, enerváltnak érezzük magunkat, nehezen tudunk koncentrálni a napi feladatainkra. Este ellenben nem tudunk elaludni a szokott időben, mert a szervezetünk még a korábbi ritmus szerint működik.

A változásra minden ember másként reagál, nagy egyéni eltérések vannak. Van, aki alig érzi meg, de sokan, főleg a kisgyerekek, az idősek és a krónikus betegek, illetve azok, akik korábban is rossz alvók voltak, különösen érzékenyek lehetnek rá. Az érintettek a leggyakrabban alvászavarra, fáradtságra, lehangoltságra, ok nélküli ingerültségre, a koncentráló- és teljesítőképesség csökkenésére és étvágytalanságra panaszkodnak, de szívbántalmak és emésztési problémák is felléphetnek. Érdekesség, hogy gazdálkodók megfigyelése szerint az állataikra is hatással van az óra átállítása, az etetési idők eltolódása.

A kórházak is megérzik: Szívzűrök, balesetveszély

Az óraátállítás nemcsak kellemetlenségeket, hanem nagyobb gondokat is okozhat. Több felmérés is figyelmeztetett arra, hogy - különösen a tavaszi átállást követő napokban ­- érezhetően megnő a szívroham, szívinfarktus miatt kórházba kerülők száma. Ezen kívül mindkét alkalommal az alváshiány, a fáradtság, dekoncentráltság jelenti a legnagyobb veszélyt az utakon és a balesetveszélyes munkakörökben. A statisztikák szerint ilyenkor kimutathatóan több baleset történik a közlekedésben, a munkahelyeken, a háztartásokban, sőt, még a játszótereken is. Mintegy tíz százalékkal megnő az átállást követő héten azok száma, akik orvosuktól altatót, nyugtatót kérnek.

6 módszer arra, hogyan készüljünk fel az óraátállításra

Aggodalomra semmi ok, hiszen az átálláshoz a legérzékenyebbek szervezete is néhány nap, legfeljebb egy bő hét alatt alkalmazkodik, de néhány hasznos tippet azért érdemes megfogadni:

Aki tudja magáról, hogy ez az időszak minden évben gondot okoz neki, előre is készülhet rá, egy-egy negyedórával előbbre állítva a reggeli ébresztőórát.

Jobb kerülni az altatókat, helyette este, lefekvés előtt egy-két órával ajánlatos egy nagy sétát tenni, vagy futni egyet, hogy jobban tudjunk aludni.

Jó szolgálatot tehetnek a gyógynövények is: például a citromfűtea, esetleg a komlót és macskagyökeret is tartalmazó - szakember által összeállított - nyugtató teakeverék.

Számos alvást segítő házi praktika van, bevethetők a lazító, meleg ülő- és lábfürdők, az alvózokni, az agykontroll-gyakorlatok, és az autogén ellazító technikák.

Gépjármű-vezetés közben többször álljon meg, tartson egy kis pihenőt, ha fáradtnak, dekoncentráltnak érzi magát, vagy ha teheti, egy-két napig inkább válassza a tömegközlekedési eszközöket!

Ha lehet, ne az óraátállás utáni hétfőre ütemezzen be sorsdöntő állásinterjút vagy nagy koncentrációt igénylő, esetleg balesetveszélyes tevékenységet!

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.