A hideg okozza a megfázást?

2015.03.12. 12:10

Régi szabály, hogy hűvös időben melegen kell öltözni, nehogy megfázzunk. Még maga az elnevezés, a megfázás, meghűlés is erre utal, és nemcsak a magyarban, hanem számos nyelvben, például a németben, spanyolban, hollandban is.

 marc3-1930.jpg

A tudományos kutatások szerint bár van összefüggés, mégsem teljesen egyértelmű a kapcsolat a túl lenge öltözék és a nátha között. Csupán annyi, hogy ha hidegben nem öltözünk fel kellően és fázunk, akkor a szervezetünk másként viselkedik, mint normál állapotban. Az egész test a hideg elleni védekezésre koncentrál, illetve maga is lehűl, így pedig kevésbé tud ellenállni az esetleges fertőzéseknek.

Az átlagos normál testhőmérséklet 36-37 Celsius fok. Az agy hőközpontja erre van ráhangolódva, és igyekszik ezt megtartani. Ha nagy melegben túlságosan felmelegszik a test, a hőközpont utasítására megindul a hőleadás: tágulnak az erek, a pórusok, izzadni kezdünk. Ha viszont hideg van, a vérerek összehúzódnak, mielőtt a test túlságosan lehűlne, minden azt szolgálja, hogy a test ne veszítsen hőmérsékletéből, hanem megtartsa azt. A normál testhőmérséklet megőrzése ugyanis az egész szervezet, de főként két létfontosságú szervünk, a szív és a tüdő megóvásának szempontjából lényeges. A testhőmérséklet csökkenésével az izmok merevebbek lesznek, a vérkeringés, a sejtek közötti kommunikáció és a szervek működése lassul, mondhatnánk, „lefagy” a normálishoz képest. Azt, hogy ez a folyamat hogyan hat az immunrendszerre, jól mutatja a szívmegállás esetén alkalmazott hidegterápia utóhatásainak vizsgálata. Szívmegállást követően, az agykárosodás elkerülése érdekében az orvosok lehűtik a beteg testét 34-32 Celsius fokra. Mivel a testfunkciók lassulnak, így az agyszövet károsodását lehet késleltetni. Viszont azok a betegek, akiknél alkalmazták ezt a lehűtéses terápiás módot, nagyobb valószínűséggel kaptak a későbbiek során tüdőgyulladást, mint azok a betegek, akiknél az újraélesztés során megőrizték a természetes testhőmérsékletet.

Télen gyakori

A szervezet jó ellenálló képességén, folyamatos karbantartásán és egészséges életmódon kívül, az a legfontosabb a megbetegedés szempontjából, hogy a szervezet kapcsolatba kerül-e kórokozókkal. Minden idénynek megvannak a maga jellemző fertőzéstípusai. Ha hideg az idő, jellemzően náthavírusokkal fertőződhetünk meg. Ezek különösen gyakoriak októbertől áprilisig, ugyanis ősszel és télen a vírusok hosszabb ideig fertőzőképesek. Ráadásul több a beteg ember is, akik másoknak adhatják tovább a betegséget. Tovább fokozza a fertőződés esélyét, hogy télen az emberek több időt töltenek együtt, zárt térben, néha egészen szoros közelségben. A közlekedési szokások is úgy változnak ebben az évszakban, hogy többet utazunk közösen, egy légtérbe zsúfolva. Akik jó időben sétálnak, kerékpároznak, a hűvösben inkább a tömegközlekedést veszik igénybe. Sok autós is kerüli a téli vezetést, így ők is inkább buszra, villamosra, metróra szállnak. Van, aki nem is észleli magán a betegség tüneteit, de már fertőzőképes. Szintén a fertőződést segíti elő, hogy fűtési szezonban az épületekben szárazabb a levegő, így az orr és a garat is kiszárad, ami kedvező feltételeket teremt a vírusok megtelepedésének. Hosszabb ideig életképes vírusok, több fertőződési lehetőség, a fertőzésnek kedvezőbb külső és szervezeten belüli körülmények, mind annak kedveznek, hogy megfertőződjünk! Tehát láthatjuk, hogy a meghűlés nem az alacsonyabb hőmérséklettel magyarázható, hanem egyéb közvetett okok segítik elő a megbetegedést. Azonban vírus nélkül nincs fertőzés!

Lehet védekezni

A nátha tünetei ellen ugyan lehet tenni, azonban ésszerűen lehet védekezni a megbetegedés elkerülésének az érdekében. Végső soron az egész életformánk meghatározza, hogy mennyire hatékonyan vehetjük fel a kapcsolatot a hideg beálltával támadó vírusok ellen. A fertőződés veszélye ugyanis valamelyest csökkenthető. A fertőzés pedig nem feltétlenül vezet betegséghez, egy ellenálló szervezet tünetek jelentkezése nélkül is leküzdheti.

Ha fel akarjuk venni a harcot a vírusokkal, legyünk aktívak, tartózkodjunk sokat a friss levegőn, fogyasszunk minél több friss, szezonális gyümölcsöt és zöldséget. Törekedjünk arra, hogy eleget aludjunk, kerüljük az alkoholt és a cigarettát, hogy a szervezet egészséges és ellenálló maradjon. Így jobban tudjuk védeni magunkat a kórokozókkal szemben.

Még rossz időjárás esetén is ajánlatos rendszeresen a szabadban tartózkodni. Célszerű az időjárásnak megfelelően öltözni, de akkor sem kell aggódni, ha kicsit fázik a kezünk vagy a lábunk: amíg a ruha melegen tartja a szervezet központját, nincs veszély.

Segít a náthavírusok távoltartásában a rendszeres kézmosás, a gyakori szellőztetés is. Antibiotikumok nem hatásosak a vírusok ellen, de kedvező hatásúak lehetnek a gyógyteák, az inhalálás és a gőzfürdő. Valamelyest gyorsítható tehát a gyógyulás, de egy nátha „orvossal vagy orvos nélkül”, egyaránt körülbelül egy hétig tart.

Vagyis bár pusztán meleg ruházattal nem lehet megállítani a meghűlést, de az egészséges életmóddal és a fertőző élethelyzetek kerülésével csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Terézágyú 2015.03.13. 09:07:58

De azért ha fagyban szabadon van a hasunk, hátunk, azért az mégiscsak okoz más gondokat is, nem???

meiname (törölt) 2015.03.13. 09:27:28

Ja, valójában a melegtől fázunk meg :)