Nem gondolnánk, pedig így van! Az ilyenkor is ható UV-sugárzás veszélye és a bőrszárazságot okozó ártalmak mellett ugyanis a hideggel és széllel is számolnunk kell.

Az UV sugárzás nincs évszakhoz kötve. Igaz ugyan, hogy a leégést okozó UVB-sugarak ebben az évszakban nem olyan erősek, de ha gyengébben is, most is elérik a bőrt. Az UVA-sugarak pedig évszaktól függetlenül egyformán öregítik a bőrt, illetve okozhatnak bőrrákot. Ha a hidegben jólesően fordítjuk arcunkat a melengető napsugarak felé, kevésbé tűnik fel, ha bőrünk szempontjából már túlságosan, ártalmasan sokat kaptunk belőlük. A bőrgyógyászok arra figyelmeztetnek, hogy a téli sportokat űzőket kiemelten veszélyeztetik az UV-sugárzás ártalmai.  Ilyenkor ugyanis, kinn a természetben, nyílt terepen akadálytalanul érik a szabad bőrfelületeket a napsugarak, melyek megkettőzve, a hóról vagy korcsolyázáskor a jégfelületről visszaverődve is „támadnak”. Szórakozás közben az idő múlását és a külső hatásokat sem érzékeljük igazán. Ráadásul a téli sportok helyszíne leginkább a hegyvidék, ahol – a tengerszinthez viszonyított nagyobb magasság miatt –  erősebb a sugárzás. Bármennyire is furcsán hangzik hát, ilyenkor is nagyon fontos a megfelelő, magas (30-as) faktorszámú fényvédőszerek rendszeres használata, és a napszemüvegről sem szabad megfeledkezni. Utóbbi esetében lényeges, hogy UV szűrős legyen, mert a csak sötétített lencsék többet ártanak, mint használnak: kitágítják a pupillát, kiiktatják a szem természetes védekezését, a hunyorgást, ezáltal a káros sugarak akadálytalanul érik a szemet. Az a jó napszemüveg, amely  nemcsak elölről védi a szemet, hanem oldalról is, és  megóvja a szem környékének érzékeny bőrfelületét is.

Káros külső hatások

A váltakozó, szélsőséges hőmérséklet, amikor a szabadból fűtött helyiségbe lépünk, vagy fordítva, valamint a fűtéstől száraz levegő, a télen gyakori erős szél, pláne, ha arcunkba, kezünkre csapó nedvességgel, ónos esővel, köddel, hóval társul, megviseli a bőrt. Ráadásul hidegben a bőr vérkeringése is romlik, mivel az erek ilyenkor összeszűkülnek. Ez azt jelenti, hogy lassul a bőr anyagcseréje, regenerálódási képessége. Mivel a pórusok és faggyúmirigyek is összehúzódnak a hideg hatására, a természetes viaszos-zsíros védőréteg képzése is lelassul.

Ezért nem ritka, hogy télen kiszárad, viszket, sőt be is repedezik bőr. Ez önmagában is baj, de ha a nem orvosoljuk a problémát, hajszálértágulathoz, a bőr fokozott, idő előtti öregedéséhez, ráncosodáshoz is vezethet.

Mit tehetünk? Bőrünk mellett egész szervezetünk egészségét, no meg az energiatakarékosságot is szolgálja, ha kerüljük otthonunk túlfűtését. Tisztálkodáshoz használjunk a bőrt természetes zsíradékait pótló, semleges, olajos szereket, fürdéshez fürdőolajat, utána testápolót. A kényelmes kádfürdő jótékonyan átmelegít, és ellazít, de ne áztassuk magunkat soká. Válasszunk a bőrtípusunknak megfelelő, a más évszakokban megszokottnál zsírosabb krémeket. Ajánlatos nem csak éjszakai, de nappali, védőréteget biztosító krémeket, ápolószereket is használni. Ne feledkezzünk meg az ajak érzékeny, vékony bőrének ápolásáról sem, mert könnyen kicserepesedhet. A klasszikus szőlőzsír jó szolgálatot tehet.

Télen fokozottan kell vigyázni arra, hogy – például házimunka után – ne menjünk ki nedves kézzel a hidegre, mert a hideg hatására hamar kivörösödik, égni kezd, kiszárad, berepedezik a bőr. Zsíros kézkrém és kesztyű használatával elejét vehetjük ennek. Különösen vigyázni kell télen a csecsemők és a kisgyermekek bőrére, mivel nekik még kialakulatlan a hőháztartásuk, és a bőrük is kevésbé áll ellent a külső hatásoknak, mint a felnőtteké. Sapka, sál, kesztyű számukra alapfelszerelés, de nem helyes például a sállal a szájukat eltakarni, hiszen a kilégzett levegőből, belülről lecsapódó pára átnedvesíti azt, így az érzékeny arcbőr fokozottan ki van téve a hideghatásnak. Ugyanezért vigyázni kell arra is, hogy a kicsorduló nyáluk ne nedvesítse az arcukat, ezért a játszócumit okosabb mellőzni a levegőztetésnél.

Belülről is ápolni kell

Télen kevesebb a friss gyümölcs, no meg hagyományosan inkább a laktatóbb, zsírosabb ételeket fogyasztjuk inkább, így könnyen előfordulhat, hogy a táplálkozással nem jut elegendő vitamin a szervezetbe. Pedig nemcsak szervezetünk általános erőnléte, immunvédelme, hanem a bőrünk állapotának érdekében is fontos a megfelelő mennyiségű vitamin, elsősorban az A-, B-, C- és D-vitamin bevitelének biztosítása. Az A-vitamin segít az egészséges haj és körmök megóvásában is. A-vitaminhoz juthatunk például sütőtök, sárgarépa és tojássárgája fogyasztásával. Lényeges, hogy felszívódásához kis olaj vagy más zsiradék egyidejű fogyasztása szükséges, mivel zsírban oldódó vitaminról van szó. Egyszerű megoldás pl. valamelyik étkezésre kis olívaolajjal megpermetezett, reszelt répát tartalmazó vegyes zöldsalátát fogyasztani. A száraz, repedezett bőr orvossága a B-vitamin, melyhez például zöldborsó, más hüvelyes zöldségfélék, illetve teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával juthatunk. C-vitamint legkönnyebben kiwi, citrus- és káposztafélék fogyasztásával juttathatunk a szervezetünkbe. A D-vitamin képződéséhez napfényre van szükség, fontos forrása a tojás és a tejtermékek. Utóbbiak fogyasztása az ásványi anyagok közül a nélkülözhetetlen kalciumot is biztosítja, de lényeges az elegendő vas, cink és réz bevitele is. A vas hiánya vérszegénységet, fáradékonyságot is okoz, ezért szükség esetén akár táplálékkiegészítő készítmény formájában is érdemes szedni. A magas vastartalmú élelmiszerek közé tartozik a mák, a mogyoró, a gomba, a szilva – aszalva is – és a lencse.

A bőr táplálásához a belülről való hidratálás is hozzátartozik. Télen hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, de a szervezetünknek ilyenkor is szüksége van napi két-két és fél liter folyadékra. Érdemes komolyan venni azt a figyelmeztetést is, hogy ez a folyadék ne szeszes ital legyen: az alkohol ugyanis, bár átmenetileg melegítő hatása is van, felborítja a hőérzetet, így többet árt, mint használ.


A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.