Szervezetünk számszerűsített paraméterei: testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint, BMI. Mindannyian ismerjük őket, de vajon azt is tudjuk-e, mikor jeleznek betegséget?


Láz

Az egészséges emberi test hőmérséklete általában 36-37 C° fok, de ezt sok tényező, például a külső hőmérséklet, az életkor, a fizikai megterhelés, a nőknél a menstruációs ciklus, a napszak is befolyásolja. A láz, pontosabban a testhőmérséklet megemelkedése annak a jele, hogy a szervezet immunrendszere aktivizálódott, küzd valamilyen betegség, többnyire gyulladás, fertőzés ellen, de más betegség is előidézhet lázat.  Hőemelkedésről beszélünk, ha 37,2 C°-ot meghaladja, de 38 C°-nál nem magasabb. Az efölötti érték már láznak tekinthető, a 40 fok feletti pedig igen magas láznak számít, ami életveszélyes is lehet. Ezek az értékek a hónaljban mérve értendők: jó tudni, hogy  szájban, fülben, végbélben mért értékek körülbelül egy fél fokkal magasabbak a hónaljban mértnél. A délutáni értékek általában magasabbak a kora reggelinél. A háztartásokban még szép számmal lehet a régi, higanyos hőmérőkből, de egyre jobban terjednek a digitális lázmérők. A homlokra tapasztható láztesztek, amelyek a szín változásával mutatják ki a hőmérsékletet, nem eléggé pontosak.

Ha egy félévesnél fiatalabb csecsemő lázas, feltétlenül látnia kell orvosnak. Ha pedig a lázas állapotot olyan tünetek kísérik, mint eszméletvesztés vagy más idegrendszeri tünetek, kóros sápadtság, beesett szemek, bevérzések a bőrön vagy nehezen csillapítható hányás, hasmenés, esetleg nyakmerevség, fájdalom a lábak felemelésekor, akkor mindenképpen azonnali orvosi segítségre van szükség.  A lázat csillapítani általában csak 38 fok feletti testhőmérsékletnél kell, hiszen a szervezet védelmében alakul ki, van jótékony hatása is. A lázcsillapítás történhet gyógyszeresen (ebben az esetben vigyázni kell, nehogy paracetamol-túladagolást idézzünk elő, hiszen a különböző nevű készítmények gyakran ugyanezt a hatóanyagot is tartalmazzák) és borogatással, fokozatosan lehűtött vízben, hűtőfürdővel is.

Minden lázcsillapítónak van mellékhatása érdemes ezért tudni, hogy az amidazophen típusúak a vérképet befolyásolhatják, ezért akinek ismerten alacsony a fehérvérsejtszáma az inkább aszpirin vagy paracetamol típusú lázcsillapítót használjon. Ha ismert a májbetegség akkor leginkább a paracetamol kerülendő Gyomorfekély, reflux betegség esetén pedig az amidazophen,  paracetamol tartalmú készítményeket részesítsük előnyben az aspirin helyett.

Vérnyomás

A szív által pumpált vér az érfalra nyomást gyakorol. Az áramlás folyamatos, a szív összehúzódásakor mérhető nyomás adja a vérnyomás felső, szisztolés értékét, a szív két összehúzódás közötti elernyedésekor mért nyomás pedig az alsó, vagyis diasztolés értékét. A vérnyomást higanymilliméterben mérik, a mértékegysége a Hgmm, annak alapján, hogy a vér nyomása egy üvegcsőben lévő higanyoszlopot hány milliméter magasra emel meg.

A Nemzetközi Hipertónia Társaság 1998-ban, 26 országban csaknem 20000 beteg vizsgálata után állapította meg a vérnyomás optimális átlagértékeit: 138/83, vagyis az optimális szisztolés nyomás átlaga 138 Hgmm, az optimális diasztolés nyomás átlaga 83 Hgmm.

Az egészséges ember vérnyomása sincs azonban mindig ezen az ideálisnak tartott szinten, hiszen ingadozik a fizikai aktivitásnak, a lelkiállapotnak, az évszaknak, a napszaknak és sok más körülménynek megfelelően. Az sem mindegy, hol mérik a vérnyomást: ismert az ún. fehér-köpeny-szindróma, ami azt a tapasztalatot írja le, hogy az orvosi rendelőben valamivel magasabb lehet az érték a vizsgálat kiváltotta stressz miatt. Korábban úgy tartották, hogy a vérnyomás felső értékének normál határa  úgy számolható ki, ha  az életévek számához hozzáadunk 100 Hgmm-t. Ez azonban a mai ismeretek szerint túlságosan megengedő volt, hiszen egy hetvenéves ember számára  170-es érték már folyamatos veszélyes.

Pulzus

A szív általában percenként 70-80-szor húzódik össze, vért pumpálva a verőerek, az artériák hálózatába. Az összehúzódások száma, illetve az artériák ezzel megegyező ritmusú lüktetése a pulzus, amelyet kézzel a csuklón mérhetünk, de a vérnyomásmérők is jelzik.  Normális értéke 65–85 ütés/perc. A szaporaság függ az életkortól, a nemtől, a fizikai aktivitástól, a lelkiállapottól, az esetleges fennálló betegségektől, és sok egyéb körülmény is befolyásolhatja. A túl szapora pulzus a tachycardia (150-180/perc körül már életveszélyt jelent), míg a szintén súlyos állapotot jelző bradycardia a túl alacsony, 50 alatti pulzusszámot jelenti.

Koleszterinszint

A koleszterinek az emberi szervezet számára létfontosságúak, hiszen például a sejtfalak, a nemi hormonok, a D-vitamin és az epesav fontos alkotóelemei.  Jelenléte tehát nagyon is szükséges a vérben, csak akkor jelent veszélyt, ha a vérben lévő koncentrációja túl magas, illetve ha az egyes típusainak az aránya nem megfelelő. Aszerint, hogy a vérben milyen lipoproteinekhez kötődik, két alaptípusa van: az LDL, ami a szükséges koleszterint a májból a sejtekhez szállítja, és HDL, ami a szövetekben fel nem használt koleszterint visszaszállítja a zsírbontást végző májba.Ha e kettő egyensúlya felborul, akkor az LDL-koleszterin felszaporodik a vérben, az erek falán zsíros-meszes lerakódások, plakkok jelenhetnek meg, a nagyon veszélyes érelmeszesedés folyamatát indítva. A normál koleszterinértékek a következők:  az összkoleszterin értéke 5,2 mmol/l alatti, ezen belül az LDL-koleszterin kevesebb, mint 2,6 mmol/l, a HDL-koleszterin pedig magasabb a 0,9 mmol/l értéknél.

Vércukorszint

A vér cukorszintjét többféle méréssel lehet megállapítani, így más-más követendő értékek tartoznak az éhgyomorral történő, mint a terheléses, vagyis étkezés, cukorbevitel utáni méréshez.

A cukorháztartás zavarának, a cukorbetegségnek a gyanúja akkor merül fel, ha az éhomi vércukorérték több mérés során is 7,0 mmol/l illetve ennél magasabb, vagy pedig ha a cukorterhelés után 120 perccel mért érték 11,1 mmol/l vagy magasabb. Rizikónak számít, ha az éhomi vércukor 6,1-6,9 között van, illetve ha a terheléses mérés 7,8-11,1 mmol/l közöttit mutat, de ezekben az esetekben a mielőbbi életmódváltás még gyógyszeres kezelés nélkül is helyreállíthatja az egészséges állapotot. A laboratóriumi rutinvizsgálatok HbA1c sorát is érdemes megnézni, ez azt mutatja meg, hogy a mérés előtti három hónapban milyen volt a beteg vércukorszintjének átlaga. Ennek normál értéke  4-6%.

BMI-index

Ezzel a betűszóval az utóbbi évtizedekben ismerkedtünk meg: a BMI az angol "Body Mass Index",  testtömeg-index kifejezés rövidítése. A WHO határozta meg, a testsúly és a testmagasság arányát jelzi. A képlet egyszerű: a testtömeget (kilogrammban) kell elosztani a méterben számolt testmagasság négyzetével.

A kategóriákat úgy állapították meg, hogy ideális a testsúlya annak, akinek a BMI-je 18,5-24,9 között van, míg a 18,5-nél alacsonyabb értékkel rendelkező soványnak számít. A 25 BMI felettieket 25-29,9 között a túlsúlyos, a 30-40 között elhízott, a 40-nél magasabb értéket mutatókat pedig súlyosan elhízott kategóriába sorolták. A BMI általában megbízható, jó jelzőérték, csak a testépítők, sportolók esetében mutat olykor fals eredményeket, hiszen az esetükben nem zsírpárnák, hanem izomkötegek adják a súlytöbbletet.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.