Egy átlagos felnőtt ember ereiben 5-6 liternyi vér kering. Vajon ez a vérmennyiség mennyi idő alatt áramlik át a szívünkön, ha tudjuk, hogy pulzusunk normál értéke 65-85 ütés/perc, azaz szívünk percenként ennyiszer húzódik össze és pumpál vért az ereinkbe?

Válasz: a test teljes vérmennyisége mindössze egy perc alatt átáramlik a szíven, és bejárja útját a kis-, illetve a nagy vérkörben. Míg a kisvérkörben a használt vér a tüdőkapillárisok és léghólyagocskák csomópontján újra megtelik oxigénnel, a nagyvérkörben ez az oxigéndús vér eláramlik szerveinkhez, szöveteinkhez, egészen a legparányibb sejtjeinkhez, ellátván azokat a működésükhöz elengedhetetlen molekulákkal.

Vajon mi történik akkor, ha a szív valamilyen okból kifolyólag nem képes ezt az egyébként elképesztő iramot tartani? Bizonyos ritmuszavarok, a szív anatómiai eltérései (fejlődési rendellenességei), vagy gyulladásos megbetegedése, de akár egy lezajlott infarktus után visszamaradó hegesedés okozta kamrafali mozgászavar is oda vezethetnek, hogy a szív teljesítménye akár jelentős mértékben romlik. Ilyenkor kamráiból nem képes a megfelelő ütemben továbbítani a pitvarokból beáramló vért, és ennek következtében a vérkör torlódása jön létre, ami jellegzetes tünetekhez vezethet.

Ilyen tünet például a nehézlégzés. Ilyenkor a kisvérkörből – tüdőből – nem tud visszaáramlani a vér a szívbe, emiatt ott felgyűlik, és a vékonyka tüdőkapillárisokon keresztül folyadék préselődik ki a tüdő szövetébe. Szintén tünet lehet a máj megnagyobbodása, vagy a nyelőcső alsó szakaszán vénás értágulatok, alszárak vizenyősödése. Ezek gyakorlatilag nem mások, mint az úgynevezett szívelégtelenség jelei.

Éppen ezért, ha bárkinél ezen tünetek jelentkeznek, az illetőnek mindenképpen javasolt egy alapos kardiológiai (szívgyógyászati) kivizsgálás, és természetesen, a minél kímélőbb életmód.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.