Pihentagyú tudósok kiszámolták, hogy ha rendelkezésre állna egy olyan módszer, amelynek segítségével kivonhatnánk egy ember szervezetéből a benne fellelhető összes vasat, akkor mit készíthetnének belőle. 

Az eredmény: körülbelül annyi vasat nyerhetnének ki, ami elég lenne egy 7-8 centiméteres szög elkészítéséhez! Tehát ennyi vas van egy átlagemberben. De hogyan kerül oda? És egyáltalán miért van a vérünkben?

Azt talán mindenki tudja, hogy vérünk egyik alkotóeleme a vörösvértest. (Nem vörösvérsejt, legalábbis anatómiai és élettani szempontból nem nevezhető sejtnek, mert érési folyamata során elveszti sejtmagját.) Egyik legfontosabb szerepe az oxigén molekula elszállítása, egyik helyről (a tüdőből) a másikra. Ahhoz, hogy ezt a nemes feladatát el tudja végezni, szüksége van egy bizonyos fémre, és ez nem más, mint a vas. A vasatom ugyanis a benne található hemoglobin egyik fontos alkotóeleme. Ha nincs vas, nem épül fel a hemoglobin, s ha nincs hemoglobin, nincs oxigénszállítás sem.

A vérszegénységet számos, a legkülönfélébb tényező okozhatja, a leggyakrabban mégis az úgynevezett vashiányos anaemia alakul ki. Oka lehet a nem megfelelő táplálkozás, a szervezet megnövekedett igénye (például intenzív növekedés, várandósság, szoptatás), vagy éppen a nem megfelelő vas-felszívódás (alkoholisták, figyelem!).

Szerencsére van lehetőségünk a vas mesterséges pótlására, enyhébb esetekben tabletta formájában szájon át, súlyosabb hiányállapotok esetén infúziós készítmény formájában.
Azt is érdemes megjegyezni, főleg vérszegénysége miatt vaskészítményt szedő kisgyermekek szüleinek, hogy akut, lázzal járó fertőzések esetén átmenetileg fel kell függeszteni a vas pótlását, mert különben kiváló tápanyagot képez a kórokozók számára.

Még egy érdekesség: a vérünkben mérhető vas-szint egyike a legdinamikusabban változó paramétereinknek, éppen ezért nem mindegy, a laboratóriumi vizsgálat mikor történik. Standard esetben a reggeli órákban levett vér értékelhető, mert például a kora délután mért érték akár a felére is csökkenhet, s ez tévesen a vashiány diagnózisához vezethet.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.