A horrorfilmek jól ismert jelenete, ahogyan a családi sírboltból éjfél körül lassan kimászik egy szakállas fickó, hosszú körmökkel, hogy tetteivel sokkolja a környék, és persze a filmet nézők idegrendszerét. Hogy is van az, hogy legyen valaki bármilyen makulátlanul megborotválva, halála után mégis szőrösebbnek tűnik, mint azelőtt?

Annak az egyébként igen elterjedt tévhitnek, miszerint a halál után nőhet a körmünk, hajunk, férfiaknak pedig az arcszőrzete, egy viszonylag egyszerű, logikus magyarázata van: a halál beálltakor a szív megszűnik dobogni. Nincs több légvétel, nincs több folyadék-, tápanyag-, energia-bevitel. Lassan megindulnak a lebomló folyamatok, a bőr kiszárad és visszahúzódik. Minthogy a hajhagymák, illetve szőrtüszők test szerte a bőrben találhatók, azzal, ahogyan lehúzódik róluk a száradó bőr, valóban hosszabbnak tűnnek. De, a kulcsszó: tűnnek. Hiszen, a halál után nincs többé energia és tápanyagbevitel. A megszűnő keringés révén pedig sem ezek, sem pedig az éltető oxigén nem tud eljutni a sejtekhez. Ebből következően pedig, egyszerűen nem lehet növekedést generálni.

Elméletileg van arra esély, hogy a vég után még nagyon rövid ideig fennmaradjanak olyan sejtfunkciók, melyek révén icike-picike szőrzetnövekedés mégis létrejöhet. Mindennek azonban olyannyira minimális a mértéke, hogy az a felvetett kérdés szempontjából gyakorlatilag teljesen elhanyagolható.

Hasonló mechanizmussal magyarázható a körmök növekedése is: az ujjbegyről visszahúzódó bőrterület engedi a növekedés látszatát kelteni.

Hogy mégis sokan bedőlnek ennek a tévhitnek, annak a halál amúgy is nagyfokú misztikussága lehet a hátterében. Hiszen, a régebbi korokban kevesen voltak járatosak a biológiában. Egyszerűbb volt a szemnek hinni, s aztán ezt meggyőződésként tovább hangoztatni…

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.